Idézetek az életről
Minden szervem óra, mely csillagokhoz igazítva jár.
Rosszkor születtünk s nincs mód újralenni.
Igen: élni, míg élünk, Igen: ez a szabály. De mit csináljunk az életünkkel, Ha fáj?
Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.
Utunk irányát magunkban hordjuk, és magunkban égnek az örök, sorsjelző csillagok.
Sosem kerül pénzedbe, amiért igazán érdemes élni.
Éltünk, nem éltünk, kinek fontos igazán?... Bölcsek leszünk, mint a bor, melyet ittunk, s vállvonogatva beszélünk az utókor istenítéletéről. Mert minden bölcsesség alja, melyet a Magyar hazai borból és a műveltségből tanult, ennyi: szeretni kell az életet, s nem kell törődni a világ ítéletével. Minden más hiúság.
Ez itt (...) a valós élet, amelyben nincsenek valódi válaszok.
Megdöbbennél, hogy mennyi felnőtt halott már belül - úgy töltik a napjaikat, hogy fogalmuk sincs, kik ők, csak várják a szívrohamot vagy a rákot, hogy befejezze a munkát. Ez a legszomorúbb dolog.
A legnagyobb történések nem életünk leghangosabb, hanem annak legcsöndesebb órái.
A gyermek nyugszik anyja méhén, a hulla fekszik sírja mélyén - oly egy a kezdet és a vég.
Lét: az öröklét általunk ismert része.
Az élet homályban telik el, kimondatlan szavak, mozdulatok, melyeket idejében elvetélünk, hallgatás és félelem, ennyi az élet, az igazi.
Világosan kell látnunk, hogy bármikor meghalhatunk, és úgy kell berendeznünk az életünket, hogy ezzel a realitással számolunk.
Az élet abban különbözik a sakktól, hogy a játék a sakk-matt után is folytatódik.
Facebook
Pinterest