Idézetek az életről
Minden embernek rendelkezésére áll az összes választási lehetőség. Van, aki egy ászt rejteget a kezében, és van, akinek eleve csak vesztes lapokat osztottak. Előfordul az is, hogy hirtelen közlik, zsákutcában jutottál. Game over. De addig is ki-ki maga járja az útját. Még az akasztófa tövében is választhatsz, hogy higgadtan fogadod-e a halált, vagy elgurult a gyógyszered, és úgy lesz véged, hogy lefognak.
Azt hiszem, rajtunk múlik, hogy mi a rendeltetésünk. Ki kell hoznunk a legjobbat abból, amit Istentől kaptunk.
Az élet mindig gyorsabban fut, mint aki fut előle.
Az élet számlát nyit mindenkinek, de nem adja ingyen, fizetni kell a hitelt.
Az életnek van sok a kontóján, és mégis tőlünk követeli a törleszkedést.
Senki sem lehet az életed hőse, csak te magad. Nem menthetnek meg mások, ugyanis senkinek sem lehet akkora hatása az életedre, hogy változtass, hogy elindulj, hogy átalakulj. Segíthetnek, elindíthatnak az utadon, de csak te tudsz rajta maradni. Neked kell döntened, neked kell akarnod, neked kell erőt venned magadon, és hinned abban, hogy van egy olyan élet, ami boldoggá tesz és megéri érte harcolni.
Ismerem az élet értelmét. Százezer éve létezünk már. Ennyi idő alatt százmilliárd emberi élet kezdődött el és ért véget.
Az ember igazi jövője, amiért élni érdemes, a voltaképpeni cél - a múlt; az elmúlt fiatalság. Iskolákban kellene ezt tanítani, aminek tisztára az ellenkezőjét tanítják, és ezért kellene valami szép szociális forradalmat csinálni. Azért, hogy másképp rendezkedjék be a világ, és az ifjúság magáért éljen, és ne az ostoba, az ismeretlen öregségért, amit hangzatos hazugsággal úgy hívnak: jövő.
Ez az élet, nem a mennyország. Itt nem kell hibátlannak lennünk.
Hiába ért valamit az eszével az ember. Addig, amíg át nem éli, míg a saját bőrén nem érzékeli, nem tud semmit.
Négy kiemelkedő adottság létezik: a saját halálnak és szeretteink halálának elkerülhetetlensége; a szabadság, amely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magánya; és végül az a tény, hogy az életnek nincs egyértelműen meghatározható értelme. Bármennyire kegyetlennek tűnjék is ez a négy adottság, mindegyikben megbújik a remény és a megváltás csírája.
Az életben mindannyiunkra vár valamilyen válság: súlyos betegség, megbicsaklott karrier, válás vagy (...) egy egészen egyszerű esemény, egy táska ellopása, amely váratlanul felfedi az egyén hétköznapiságát, és kétségbe vonja azt az általános feltevést, miszerint az élet egy töretlenül felfelé haladó spirál.
Ha a halál elkerülhetetlen, és minden tettünk, teljes naprendszerünk megsemmisül egyszer, ha a világ ennyire esetleges (akár máshogy is alakulhatott volna az élet), ha a világot és benne az embert mi magunk teremtjük, akkor az életnek milyen önmagán túlmutató értelme lehet?
Muszáj kérdezni és kérdezni és kérdezni, és soha fel nem hagyni a kérdezéssel, amíg a világ abba nem hagyja a pörgést. Felnőttek leszünk, akik szétzúzzák a fáradt, kimerült rendszert. Mászni és rágni és ásni fogjuk az utunkat egy radikális új világ felé. Az elménket és a lelkünket kőből és műanyagból lenné és arannyá fogjuk változtatni; ebben hiszek. Így lesz, tudom.
Nem normális, ha minden folyton tökéletes. Az életben adódó alkalmak zöme piszkozat, firka, fehér folt.
Facebook
Pinterest