Idézetek az életről
Felhők, esők, viharok, kedvtelenség - mi van még az ember életében? Ez a négy szó a teljes élet foglalata.
Minden embernek van legalább egy oka arra, hogy eldobja az életét. És nem könnyű szembesülni a semmivel. De még nehezebb együtt élni a fájdalom démonával. Mindenkinek kötelessége a legjobbat kihozni abból, ami neki adatott, mert az élet értelme éppen az élet. Létezni, mindennek ellenére. Érezni, nézni, együttműködni. Örülni. Nincs más esélyünk, nincs másik életünk.
A világom tele van titkokkal, egymáshoz érnek, mint a dominók.
Minden bennünk van. Ha eltemetve is, ha mindig szem előtt - mindegy az. Ott rétegződnek az emlékek, a vágyak, a ki nem mondott gondolatok. Ott vannak bennünk az ölelések, és ott fáj bennünk a kihűlt párnák hidege. Valahol a mélyben, ott várakoznak csöndben a forró éjszakák, a lázas hajnalok, a homlokra tett hűvös kezek. (...) Nem, semmi nem veszett el. Az egyszer gondolt gondolatok sem lettek semmivé. A félrenézések se, a véletlen találkozások se, az elharapott szavak, félbehagyott mondatok, mind, mind ott vannak, legbelül. Egymást tartja, óvja, szorítja. Nevet bennünk és fáj bennünk, kiált és rendre elcsendesül ez az egyszervolt, megismételhetetlen, gyönyörű szövevény, az életünk.
Egy percnyi tökély untig elég (...). Igaz, az embernek keményen meg kell dolgozni érte, de megéri az erőfeszítést. Egy percnél többet nem szabad elvárni a tökéletességtől.
Az élet döntés: élhetünk fekete-fehérben vagy élhetünk színesben. Én a szivárvány több millió árnyalatát választom!
Mindent másképp látsz az Élet szemüvegén át. A bajról kiderül, hogy jó, hogy van. A nehézségekről kiderül, hogy nem véletlenül vannak az életedben. A próbatételekről, hogy nevelnek, s erősebbé tesznek.
Annak titka, hogy az életből a lehető legnagyobb termékenységet és élvezetet hozd ki: Élj veszélyesen! Építsd a városod a Vezúv lejtőjére!
Élni: ez állandóan veszélyeztetett harmónia, s hogy veszélyeztetve van: ez a szépsége.
Az élet döntések sorozata. Van, amikor sokat gondolkozunk, kattogunk. Pedig semmi mást nem kellene tenni, csak élni. Cselekedni. Szeretni. Választani. Élvezni. Jóvátenni. Boldognak lenni. Élni.
Ha az emlékeidet ügyesen el is tudod rejteni, vagy jó mélyre tudod süllyeszteni, a belőlük következő történetedet nem tudod eltörölni. (...) A történetedet sem eltörölni, sem megváltoztatni nem lehet. Az annyi, mintha a létezésedet szüntetnénk meg.
Az én érzésem az, hogy az életnek van célja - arra gondolok, a célja az, hogy az életnek mi adjunk célt, tehát a cél nem valamilyen kozmikus tervezőtől érkezik.
Az az életforma, amelyet az emberek dicsérnek, és sikeresnek tekintenek, csupán egyike az elképzelhető életformáknak. Miért túlozzuk el egyiknek a jelentőségét a többi rovására?
Ó, az élet egyetlen közös tulajdonunk. A halál kinek-kinek magánügye. Aki meghal, magára marad körülhatároltan, mint a pont, aki él, mint a fény, mások életébe árad.