Idézetek az életről
Megpróbáltam élni, élni az életet, de nem tudtam, az élet győzött felettem, legyőzött, vesztettem. Talán nem vagyunk egymásra jó hatással, az élet és én.
Szembejött az élet, mondom is neki, hová rohan, miért siet oly nagyon, ugyan, igyunk már meg egy kávét, ha már így összefutottunk.
Forog a jó öreg kerék, és idővel ugyanaz a küllő kerül ismét felülre. Minden megtörtént már egyszer, és meg fog történni újra.
Az életben, akárcsak egy kártyapartiban, ha egyszer valamit leraktak, akkor az játékban van.
A tudomány bevallotta, hogy sok mindent meg tud magyarázni az élettel kapcsolatban, de az életet magát képtelen megragadni.
Pont olyan az élet, ahogy megéled, És annyi a titka, hogy azt kapod vissza, Amit adsz magadból, szóval duplázz a jóból A szemfedél helyett, egész mást adunk mi neked!
A manapság oly divatos infantilis létezésmód, amely nem ismeri a létezés iránti felelősséget, pusztán időpazarlásnak tekinthető. A tudatlanságban eltöltött évek azonban megbosszulják magukat, és legkésőbb az öregkorban benyújtják a számlát az elpazarolt életért.
Mit jelent az emberek sorsa a természethez, a naphoz, a csillagokhoz, a világokhoz viszonyítva? (...) Életünk csak egy másodperc a mindenség létéhez mérten. Miért nem lehet egyszerűen csak csodálni és boldogan élvezni a szépet?
Aki látta a halált magára vigyorogni, közvetlen közelből, csak az ismerheti az életet.
A hiábavaló erőlködésben, hogy feloldjuk a halál misztériumát, birtokolni akarunk, magunkba szívni az életből, amennyit bírunk. Nem vesszük észre, hogy így teszünk tönkre mindent, amiről azt hisszük, szeretjük.
Egy kockáról, amelyet csak láttam, de meg nem mértem, nincs jogom mondani, hogy a súlyát ismerem. Éppen így annak, aki csak látott, hallott, szagolt, ízlelt és tapintott - nincs joga mondani, hogy élt.
Az élet rövidnek tűnik (...), de vannak eszközök, melyek elviselhetetlenül hosszúvá tehetik.
A dolgok változnak. A barátok eltűnnek. Az élet pedig senkire sem vár.
Igazán nem fair, hogy a dolgok minden figyelmeztetés nélkül történnek.
Életünk sodrát nemigen tudjuk irányítani, kezünkből kiperegnek sorban a dolgok. Százszor is meghalunk, mire elfogy életünk.
Facebook
Pinterest