Idézetek az életről
Oly mindegy, hogy mibe halok bele: végességem, mulandóságom tudata elég ahhoz, hogy élvezzem az életet.
Van valami őrült, tébolyodottan felfokozott az életben, valami, amit az Értelem nem tud megközelíteni.
Az élet megváltozhat, és éppen mi vagyunk azok, akik képesek vagyunk megváltoztatni saját életünket.
Mi magunk teremtjük meg azokat az illúziókat, amelyek segítségével tovább élhetünk. És egy nap, amikor már nem vakítanak el, és nem is vigasztalnak, leromboljuk őket, egyik csillogó téglát a másik után ütjük ki a falból, míg nem marad más, csak az őszinteség ragyogó fénye. Felszabadít ez a fény. Kell. Rémisztő. Mezítelenül, kiürítve állunk előtte. És amikor a szemünk már nem bírja tovább, új illúziót teremtünk, amely ismét megvéd bennünket a nyugtalanító igazságtól.
Ne kapj hisztériás rohamot, ha életed hajója néha megbillen egy markánsabb hullámtörésen. Már százszor megijedtél, hogy elsüllyed, és még mindig a nagy vízen hajózol.
Vannak pillanatok az életben, melyek kiemelkednek, mint egy világítótorony valami titkos értelmű tengeren.
Tudni azt, hogy az élet megy tovább, és olykor vaktában osztogatja a bajt, fontos felismeréssé vált számomra.
Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod.
Az élet vagy vakmerő kaland, vagy semmi.
Néha (...) olyan gyorsan megváltozik az életünk, hogy a szívünk meg az agyunk nem tudja követni a történéseket.
- Ha lehetne, szeretnéd újrakezdeni? - Miért, lehet egy partit kétszer elveszíteni?
De én az életet túlságosan szeretem ahhoz, hogy úgy lássam amilyen szegény a maga ócska, röhejes realitásában.
Az élet megbecsülésének és a hozzá való ragaszkodásnak nem föltétlen kritériuma, hogy rettegjünk a haláltól.
Egyéni sorsok és regények hőseitől halljuk: elhibáztam az életemet - az élet mostoha volt hozzám - jól rendezte be az életét. Hasonló utalást rejt ez a mondás: új életet kezd. Minden új életet kezdő kimondja a maga csöndes vagy hangos kritikáját elfolyt élete fölött.
Mi egyéb a mai ember élete, mint önmagának szertelen tékozlása? Ezt a percet eladod a következőért - azt mindjárt, maradéktalanul tovább adod: a rákövetkezőt kapod cserébe (már kettőt adtál egyért!). És végül, valamennyit odaadtad az utolsóért, mely kezeid közt az ismeretlenbe vész el.
Facebook
Pinterest