Idézetek az egyéniségről
Személyiségünk sarkkövét és fundamentumát korántsem nézeteink vagy élettapasztalataink alkotják, nem is vérmérsékletünk, hanem... valami, mely előtte jár mindezeknek. Sokkal inkább, mint bármi másra, arra születtünk, hogy elfogadjunk vagy elutasítsunk dolgokat.
Mindenkinek úgy kellene élnie, hogy ne veszítse el a saját énjét a másikban, ne kezdje el teljesen a másik életét élni.
Nem akarlak megváltoztatni. Tudom, hogy elcseszett vagy. Tudom, hogy mindig is elcseszett maradsz. De te vagy a leghihetetlenebb ember, akit ismerek. És mindig is az maradsz nekem. A leghihetetlenebb ember, akit ismerek.
Olvadj, légy te is olyan, olyan más, pont, mint a többiek! Simulj, légy finom s puha, meg ne sértsd érzékeny bőrüket!
Akit megfosztanak minden szabálytól, személyiségként lesz egységes.
A világ nem különleges és hétköznapi emberekre oszlik meg. Mindenkiben ott rejlik a lehetőség, hogy különleges legyen. Amíg valakinek van lelke és szabad akarata, bármi lehet belőle, bármit tehet, bármit választhat magának.
Anyám azt mondta nekem: ha beállsz katonának, tábornok lesz belőled, ha szerzetesnek mész, a végén te leszel a pápa. Én festőnek mentem, és Picasso lettem.
Nincs időnk rá, hogy önmagunk legyünk. Csak arra szakítunk időt, hogy boldogok legyünk.
A legveszélyesebb kísértés: nem hasonlítani semmire.
Valamely kedvelt állatunkat csak szűk korlátok közt bírjuk boldogítani. Így áll ez az embernél is: az egyénisége eleve kiszabja lehető boldogságának a mértékét.
- Azt akarja, hogy jó legyek, tehát nem lehetek önmagam. - Talán csak most vagy ilyen. A szerelem képes erre, megváltoztat!
A karakter olyan szikla, amelyen a zátonyra futott hajók kikötnek és az ostromlók zátonyra futnak.
Vagyok, aki vagyok, mert kell egy ilyen is.
Más dolog az ellenszenv, amit az ember táplálhat valaki iránt, és más dolog a jelleme, az egész valója.
Nem azok vagyunk, akik lenni szeretnénk. Azok vagyunk, akinek a társadalom akar látni minket. Azok vagyunk, akinek a szüleink elképzeltek minket. Senkinek sem akarunk csalódást okozni, óriási szükségünk van rá, hogy szeressenek. Ezért inkább elfojtjuk önmagunkat.