Idézetek az egyéniségről
Engem ki lehet venni a nyóckerből, de belőlem a nyóckert soha.
A birkák országában se birka, se farkas nem szeretnék lenni.
Jó kislány voltam - hűséges és őszinte, keményen dolgoztam, sok időt és energiát fektettem abba, hogy biztonságos jövőt építsek fel magamnak. Távol maradtam a bajtól, belenőttem a csiszolt, tökéletes lány szerepébe, amilyennek a szüleim akartak látni, hogy sikeres nő legyen belőlem... egy dologra nem jutott sosem időm: hogy olyan legyek, amilyennek valójában éreztem magam.
Helyettesíthetetlenségünk végső forrását a legkevésbé sem azokban az újra meg újra elmondott történetekben kell keresnünk, amelyeknek magunk vagyunk a hősei, hanem azokban az egyszeri és megismételhetetlen sorseseményekben, amelyek önmagunkból való kilépés igényét a megszüntethetetlen másság és idegenség erejével szegezik nekünk.
Ha arról van szó, hogy légy önmagad, nincsenek szabályok. Határtalanok vagyunk, amíg nem szabunk határokat saját magunknak.
A legtöbb zene ugyanazt az üzenetet közvetíti - legyen az "boldogtalan vagyok" vagy "szeretek egy lányt".
Mindig vannak külső erők, amik meg akarják mondani neked, hogy mit tegyél. (...) Válaszd le magad mindenkiről, aki igazgatni akar, és irányíts te magad!
Inkább légy mindenkivel bolond, mint egymagadban okos.
Némelyek hóbortjaikkal akarnak kiválni mások közül.
Akármit is csinálsz, az vagy, aki vagy, akár akarod, akár nem. Ezen nem tudsz változtatni. Ezzel kell valamit kezdened.
A tolerancia önmagunkkal szemben többféle meggyőződést tesz lehetővé: ezek megférnek egymással - óvakodnak, mint az egész világ, nehogy kompromittálják magukat. Mivel kompromittálja magát manapság az ember? Azzal, ha következetes. Ha egyenesen halad. Ha legalább nem ötértelmű. Ha eredeti.
Másokkal tartasz? vagy az élen haladsz? vagy a magad útját járod? (...) Az embernek tudnia kell, mit akar, és egyáltalán hogy akar.
Mi értelme valaki más rossz másolata lenni, amikor lehetsz saját magad eredeti kiadása is?
Nem hiszek az egyéniségben. Szerintem DNS-gombócok vagyunk, amit jól összegyúrtak, aztán oldd meg, hogy ne legyél massza megint.
Mindenki különb egy kicsit a másiknál, és mindenki átlagosabb egy kicsit, mint más. Például nálam vannak szebb és okosabb nők, sőt nagyobb mellűek is. Nem ezeken múlnak a dolgok, az apróságokon, az árnyalatnyi, leheletnyi dolgokon múlik minden. Ez olyan, mint egy suttogás, nem mindenki hallja.