Idézetek dalszövegekből
Ha nem tetszik a helyzet, nyisd ki a szád, Ha hatsz a világra, visszahat rád, Ha mondanod kell, mondd, Ha kell, hát kérd, Állj ki magadért!
Minden elmúlik, a kilátástalanság is, Hidd el nekem, ott, ahol élsz, van egy másik világ is.
Én nem akarok senki lenni, ha nem vagy itt, Így elfogyok, ahogy a láng. Én nem tudok valaki lenni, ha nem vagy itt, Egy út kéne még hozzád. Így kitagad az ágy és fáj az ébrenlét, És sivatag a Föld, hol körben járok én, És kinevet az idő és minden perc egy év, De valahol a remény azt súgja, látlak még.
Vár ránk még száz év, hogy a végtelen életet átéld, Vár ránk még száz év, hogy a titkaid elmondd. Miért félnél? Az álmunk már miénk, mondd, mit veszíthetnél, a sorstalan útból elég! Nekem elhozta a fényt az a nap, mikor születtél!
Élvezd, hogyha rád tör a lámpaláz, Semmi sem bonyolult annyira, hogy ráparázz.
Néha jó, néha rossz, néha nem. Néha nem foglalkoztat semmi sem. Végül minden végső helyére kerül, maradok - ott, ahol voltam - egyedül.
Egyedül, távol a világtól, a fűben fekszem, semmi gondom, csak hiányzol minden percben.
Találtam valamit, valamit tudok már régóta: azoknak fáj a legjobban, akik nem beszélnek róla. Hát nem beszélnek róla, és eltelik pár óra, és megszállott vigyorral néznek egy újabb buktatóra.
Akinek minden a vállán nyugszik, nem nyugszik senki vállán.
Hova tűntek a napok, mikor az élet csak játék volt, és a stressz minket igazán soha nem ért el, csak rohanás volt és ugrás, egy ártalmatlan eséssel.
Tudod, csak akkor nem fogsz félni, Mikor már nem lesz kiért élni.
Egy hajó vagy a tengeren, de nem tudsz kikötni, Mert megrágott a rendszer, de elfelejtett kiköpni.
Ne légy olyan, aki másokat magasztal, Aki magának él, az többet tapasztal.
Ha mennem kell, és induláskor Szomorú a két szemed, Beléd ég a tekintetem, És így maradok teveled.
Eltűnni csendben, az volna jó, Ne fájjon többé, ha hazug a szó, Ne kelljen látnom, ha nem esik jól, Ne halljam meg, ha nem rólam szól.
Facebook
Pinterest