Idézetek dalszövegekből
Kell a hiány, hogy hiányozz, kell, hogy félj, hogy lehess bátor.
Táncolni akarok, mintha senki sem figyelne, Szeretni akarok, mintha ez lenne az egyetlen dolog, mit ismernék, Nevetni akarok, szívem mélyéről, Énekelni akarok, mintha minden hang és szó érted szólna... Elég ez? El akarom neked mondani, és csak ezt a módját ismerem, És remélem, egy nap megtanulod a szavakat, és azt mondod, hogy Végre látod, amit én.
Mikor árnyékod egy rózsára emlékeztet, Oly szorosan ölelnélek, Még ha töviseid meg is szúrnának, Nem engednélek el. Nem bánom, a fájdalom Édes, gyötrelmes nektárrá válik.
Nem hallod, üvöltök - csavargóvá tettél, Nem hallod, meghalok - míg te élni mentél, Nem hallod, nyöszörgök - korbácsol a világ, Nem hallod, könyörgök - esőért a virág.
Hagyd, hogy az idő begyógyítson minden sebet, Hisz azt mondják, az idő repül, De te mégis folyton szárnyát szeged...
A bizalom olyan, mint egy tükör: ha eltörik, megjavíthatod, de a tükörképen akkor is látod a törést.
Tudnod kell, hogy a felhőkön túl mindig kék az ég.
Attól, hogy fal a férfifaj, mint a falafel, Nem te vagy az érdekes, hanem a karakter.
A boldogság egy szikrára vár Csak tőled, hogy bent lángra gyúljon, A hosszú tél a porba hulljon...
Történt, ami történt, vissza nem csinálhatod már, A kérdés, hogy ebből mennyit tanultál?
Az ég felé ha nézel, láthatod, Hogy sok madár talál hazát. A lépted gyorsuló, jól tudod, hogy hív egy új világ.
Itt vagyunk hát, S míg futnak a percek, Együtt énekelünk, Együtt dobban minden szív! Érezd a dalt, Érezd, hogy élsz még! Hogyha benned szól, Ez a dal majd messze repít!
Különböző Istenek, de ugyanaz az ördög, csak akkor telik be a pohár, hogyha töltöd!
A szabad gondolkodás sztrádáján még ma is gyorshajtásért szállnál rám, akkor is, ha azt mondom, hogy jól járnánk, ha a szabadságot okosan használnánk.
Néha tömegben is olyan, mint egy lakatlan szigeten.
Facebook
Pinterest