Idézetek dalszövegekből
Holnap hajnalig ébren őrizzük álmunk, Holnap hajnalig mindent rendben találunk. Érintsd meg a lelkem még egyszer, Érintsd meg, és aztán engedj el! Holnap hajnalig őszintén ölelj még...!
Valahol egyszer, álomban talán, El nem sírt könnyeink taván, Véget ér majd bús emlékezet, Elfeledve a hosszú éveket. Közös világunknak halk dalán, Újra együtt, énekink szaván, Sorolván sorsot, életet, Mindent, mit mondanék neked.
Kapj el, hogyha zuhannék Ha a vérem széjjeltép Nem lankad az indulat Amíg éget, élhetnék Szeress így Szeress még Pedig nem leszek már jó Csak ilyen senkinek való.
Tíz lépés, száz lépés távolság kell. Nem számít merre, csak el, tőled el. Mit mondhatnál, mit mondhatnék, Elkoptunk rég, szemeinkből nézd, hova tűnt a fény?
Tudod, kemény az élet, mint a vasbeton, De soha ne lássák az arcodon! Mert itt rohan az idő, akár a gyorsvonat, És a terv, hogy hova mész vele, csak gondolat.
Egy utazó vagyok, jártam már mindenfele. Nekem ez, másnak más az élete.
A pénz nem minden, és még csak nem is elég, A mai világban sajnos a legfontosabb kellék, Kell még! - mondod, hiszen valami késztet, De soha meg nem szűnik ez a hiányérzet.
Nem akarom elveszíteni az arcod, nem akarok egy nap úgy felébredni, hogy nem emlékszem a régi szép időkre. Nem akarok elfordulni tőled, mert nem félek attól, amit a szerelem adott, majd elvett tőlem.
A tömegbe lépsz és csak állsz egyedül, Majd egy porszem leszel, ami elvegyül.
Ébressz fel engem legbelül, Hadd higgyem újra szentül, Nem kell, hogy gyűlöljem magam. Köztünk, de mégis kívül, Hadd üvöltsem nekik hírül, Hogy nekem újra társam van.
Én tőled kaptam a fényt, ami úgy ragyog rám, Én tőled kaptam a szót, ami szíven talált. Nekem nem kell más, csak egy pillantás. Ha elkísérsz, nekem tőled lesz szép a világ!
Fáj minden szó, Mint a kés az éj szívében. Még él az árny: Megpihent a lelkemen.
Én kölcsönadtam játszani, Te meg elhagytad a szívem, Sajnálom, de egy kis időre, Most jobb, ha elteszem.
Nem vagyok már Se tiszta, se hófehér. Nem vagyok boldog, De boldogtalan se még. De mozdul a vágy, lassan elolvad a világ.
Ha sokat zörgetsz az ördög ajtaján Egyszer kinyitja neked majd talán Öröme fájdalom A szava bánt nagyon Vigyora biztos, gyilkos és kaján.
Facebook
Pinterest