Idézetek dalszövegekből
Egy könny egy könyvbe zárva, Mint a rab, ki nem szabad, de jóra várva száll. Nem kell tanár a szív nyelvén, Ért, aki érez, én miért ne tenném?
Hol van már a szép világ? Számodra messze már, De néha még a magasba vágysz, Mint hulló kő zuhansz tovább.
Már hallottam rólad, azt mondják, téged nekem szántak, és csak a távolból néztem eddig, ahogy veled bántak. Ami hiányzott az arcodról, egy mosoly, amit én adtam, mit kiirtottak belőlem, azt visszaölöd szép lassan. Így lesz kerek nap, mi tegnap még csak félhold, most már félig élő vagyok, pedig tegnap még csak félholt. Ez az út, amit csak ketten járunk, kettőnknek van kövezve, én magam mellé rajzollak, más maga mellé szögezne.
Égbe rajzolt képregény az életünk csupán, Jövőnk előtt álldogálunk félve és bután, De attól érdekes, hogy oly bizonytalan, S a toll, mely sorsod írja, más kezében van.
Ha nem fújod el, maguktól is elalszanak a gyertyák. A tegnap elmúlt, a holnapot talán meg se tartják. Ha lépned kell, azt úgy is érzed itt benn. Mire vársz még? Ma történik minden.
Ne ígérj, és én sem súgok neked Szavakat, ami szép, de mégsem hiszed, Amikor a szemedbe nézek, kiderül, Hogy ki az, ki marad, ki menekül, S ki tartozik hozzám, Mert ha a lét egy kalitkába beszorul Te fizetsz, és én is, de cudarul.
Kicsi angyal újra szárnyakra kel, De az utolsó dalt ne játszd még ma el! Álmodj tovább, elringat egy dallam, Eltűnök én is, de ne félj, csak halkan.
Semmi sem jól történt Mit álmodtam, porként hullott szét De ha bízni tudsz bennem még Tán átírhatnám nem késő tán.
Valaki gyorsan él és bízik a sorsban, Valaki lassan és sokszor megtorpan, Választani kell, hogy mi is a cél, A te álmod, az hol van?
Feladtam mindent. Most mondd, még mit vársz? Csak jöjj, s halkan súgd azt a szót, Vagy valld be végre, már más úton jársz, Másnak adtad, mi csak rólunk szólt. Bosszúból?
Angyal szerint áldás, ördög szerint nem, az ember nyelvén ez szerelem.
Egy házam van, annak az égbolt a teteje Padló a végtelen föld, falak nincsenek. Apám a nap, a hold anyám, csillagok a gyermekek Határtalan horgolják illatok a kertemet.
Mondd ki, amit érzel, csináld, amit szeretsz, tökéletes nem, de igazi még lehetsz!
Nem láthatsz tisztán egy mocskos világban, törekedhetsz a tökélyre, de nem létezik hibátlan. A bűn a részed, a részem, a részünk, a bűn a tükrünk, amivel minden nap szembenézünk.
Tudom, mindenütt így van ez a nagyvilágon, ha egy kisgyerek megszületik. Mert a kisgyerek egyszer felnő, s talán sikerül, hogy a könnyeket nevetéssé, a gyűlöletet szeretetté, az ellenségeket barátokká változtassa.
Facebook
Pinterest