Idézetek dalszövegekből
Mindenki hibázik, valaki tanul is, valaki fent jó, valaki alul is.
Ha itt maradnál, nem indulnék még én sem. Ha nem indulnál, nem lenne érkezésem. Hová is mennék, hová is lennék egyedül én? Nélküled nem kell útlevél.
Anya, mondd el, miért nem hívtál? Anya, rossz, hogy kitagadtál. Tudod, felnőttem már, és a szívem még fáj, nem kellesz, már így jó.
Tudod, hogy lennék akár az életed, a hangod, az indokod, hogy miért legyél a szerelmem. A szívem ezekért a pillanatokért lélegzik.
Teérted hajtok, hogy mindened meglegyen, Nem akadt jobb neked, ezért vagy mellettem.
Az élet szép, az élet minden, S míg létezhet a földön ember, A lánc, mi egybeköt, nem hullhat szét.
Ha álom volt, mit tőled kaptam, ébrednem kell, azt hiszem.
Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked. Vártál ha magadról szép éneket, Dicsérő éneked én nem leszek. Mi más is lehetnék: csak csönd neked.
Nincs szebb ajándék, nekem nem kell már semmi, csak veled szeretnék önmagam lenni.
Te vagy a legszebb ajándék, amit valaha kaptam, tán jobbat érdemelsz, de neked én maradtam. Csak nézem az arcod, ahogy melletted fekszem, talán nem vagyok jó, de hidd el, nagyon igyekszem.
Mikor nem vagy itt, az éhes idő, Mint egy szörnyeteg, úgy kúszik elő. Eszi a szívemet, az agyamig rág, Leköti kezeimet, és nem megy tovább.
Testedben fürdök meg, érzem illatod, Átölel a hajnal, újra boldog vagyok. Senki nem tudhatja meg, hogy itt voltál, Csak én álmodok, én álmodok.
Ezért kérlek, még egyszer kérlek, Hogy vigyázz a szívemre, mert félek! Legyél csak te, és legyek én A világ közepén.
Mindig légy velem, akkor is, ha fáj, hogyha távol vagyok, mindig visszavárj!
Minden nap egyforma, semmi sem változik, Valaki megszületik és valaki meg távozik. Nem bírja már tovább, el kell hogy menjen, Feladja a harcot az élettel szemben.