Idézetek dalszövegekből
Élvezd, hogy látsz, szagolsz, érzel, kelsz, fekszel, Hogy a szeretted rád mosolyog ezerszer. Élvezd az illatot, ez a szabadság, Tárd ki a szárnyad, repülj el rabmadár!
Élvezd... Hogyha rontottál, tanulhatsz belőle, Ilyenkor nincs más hátra, mint előre. A rosszat jó követi, nem lesz folyton nehézség. Nem baj, ha nem sportolsz, lehet félegészség, Élvezd az életnek minden egyes percét. Megérdemled az időt, hogy tartalmasan teljék.
Valahol a világűrben Szünet nélkül lobog a láz. Veled vagyok apró a télben, Ez minden vágyat megmagyaráz.
Az akarat gyenge és visszatart, így biztosan elkerülhetünk minden vihart.
Üzenek mosolyt és könnyeket, szánalmat, haragot, döbbenetet. Ami nem az enyém, de továbbadom, sekély lelkem ily módon ápolom.
Az otthon ott van, ameddig ellát vaksötétben két szemünk.
Megtévedt szív is szerethet.
Mire van a szívem, ha nem szeret senki? Mire van a te szíved, ha nem tud szeretni?
Az otthon ott volt, ahol bejártunk mindent százezerszer már.
Mondd, mi lett velünk? Mintha egyfolytában várnék. Vajon tényleg ennyit számíthat az a pár év? (...) Nyári éjszakák, ott volt minden igaz barát. Semmink sem volt, csak az egész világ.
Mindig lesz egy másik hegy, és én mindig el akarom érni, hogy elmozduljon. Mindig lesz egy fárasztó csata, néha pedig veszíteni fogok. (...) Azok a küzdelmek, amikkel szembenézek, azok a lehetőségek, amiket kapok, lehet, hogy néha legyőznek engem, de nem török össze.
Ha valamikor elhagyja az iskolapadot, ugrik egy-két szaltót és áldja a napot, hisz hajtott, küzdött, de így sem lett jobb másnál, nem is jutott feljebb egy átlag szakmunkásnál.
A víz alatt, a víz alatt a létezés csodás: van élelem bőségesen, s nincs vízkorlátozás. A víz alatt csak egy a gond: a levegő kevés, de esküszöm, csupán az első öt perc a nehéz.
Lelkembe égettem fény-mosolyod, Az emlékeim nem vehetik el. A múltam az itt van, azt mélyen őrzöm, Az enyém, csak az enyém.
A csönd megijeszt engem, mert az igazságot ordítja.