Idézetek dalszövegekből
Néha kevés egy élet, Néha elég egy perc Ahhoz, hogy meghódítsd Azt, akit majd a sírig ölelsz.
Csak velem örülj, ha ragyog a nyár, Ha későre jár, csak mellettem állj, Vagy menj tovább, és ne lássalak soha már!
Mindig visszavágyom, mert megkísért a múlt Visszahív a jó szülői ház. Már hiába vágyom, a múltam megszökött, Üres már a jó szülői ház.
Csodákat tiportam sárba Önmagam a börtönbe zárva.
Nincs rózsa, mi érted nyílna... Nincs tövis, mi vérem ontaná... Nincs szó, mit szívem írna... Minden álmom s tündérem szabad már.
Teli voltunk élettel, Szabad volt a szívünk, És én úgy hittem, Sose kell félnünk. Hova lett a boldogság? Hova a sok álom? És ami nincsen már, miért kell, hogy fájjon?
Emléked sivatag, S már templomod romokban áll. Rongyba öltöztek vágyaim, Nincs pillanat, mi bánthatna már.
Halott ez a szerelem, Hiszen új virágot nem hajt Szíved csak havat hint, Néma búcsút, keserű kínt.
Ahonnan én jövök, ott nem létezik fájdalom, Ahol most élek, a lélegzet is fáj nagyon.
A két szemét még most is látom, Könny nélkül sírt, csak nézett vádlón. Egy percig állt, sebzetten, bénán, Nem szólt egy szót, csak elment némán.
Ha fáradtan ébredsz, nekem ugyanannyira tetszel, Nem a szépség szobra vagy, hanem egy igazi ember.
A holnap holtnak lát, A szívem ellopták, Csak testem él tovább, még egy perc, Mégsem ordít vád, Csak könnyem ér hozzád, Csak egy perc talán, hogy végleg elfelejts.
Ha múltban élsz, ott nem lel rád a holnap, És nincs jövő, mi biztos csak rád vár. Most van itt a perc, mi könnyen múlhat, Hát érezd át!
Csillag vagy nékem, mely száll fenn az égen, oly vonzó a fényed, mit nem érek el. Álmomban látlak, és mindennap várlak, mert amíg élek, nekem csillag leszel.
A te mai napod, amikor fel szeretnéd adni, másvalakinek a holnapot jelenti, s vele együtt a kitartást.
Facebook
Pinterest