Idézetek dalszövegekből
Képzeld csak: nincsen ország Ne mondd, hogy "nem hiszem" Nincs miért ölni-halni Még a vallásért sem Képzeld csak: minden ember békében együtt él.
Félsz, mert mást tanítottak, Néha gyáva az erősebb. Félsz, mert szeretni gyűlölsz, Ha gyűlölve szeretnek.
Elveszett könnyeim helye már csak fehér folt, A pillanat elszökött, s meglehet, hogy nem is volt. Nélküled nem történhet más ezután, De kettőnkkel megtörténhet bármi talán.
Nincs pokol alattunk, Fölöttünk csak az ég, Képzeld el az összes embert, Ahogy csak a mának él.
Ha a fények kihunynak, még akkor is láss, Láss és érezd, kinek vagy fontos, Mert vannak olyan pillanatok, Amik szebbek, mint a csillagok.
Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná, Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná, És úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór, Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Születni kell újra meg újra, Indulni kell a háborúba, És harcolni kell, Meghalni és szeretni még nem elég. Születni kell minden nappal újra, Álmodni azt, ami nem válhat valóra, És harcolni kell, Meghalni és szeretni még nem elég.
Legyen ez egy másik város, Valahol a földön túl, Legyen ez egy kínzó mélység, Ahova a lelkünk hull, Legyen ez egy hosszú álom, Dideregve hűvös ágyon, Csak jöjjön már, Az, amire gondolnál.
Vágyunk erősebb, ha feltámad, még nálunk is, Bárkit legyőzhet, oly könnyen győzött rajtunk is.
Tudom, hogy vár még rám, A Holdnak tán a túloldalán, Ő az, aki beszél bennem Érthetetlen angyalnyelven.
Van, ki büszke rá, hogy ember, másnak pénz és hírnév kell. Kit a művészet és a tudás vonz, mást a kaland, hogy hős legyen.
A csönd volna jó. Kicsit könnyebb napok. Ne kérdezz semmit, ha látod, hogy fáradt vagyok.
A szertárból hozta a térképet, melyet már senki se lát, kicsi pontokkal mutatta a Maros-Magyar autonóm tartományt. Kidobták a régi atlaszt, megszüntetik az iskolát, megőrzi mégis az emlékezet a földrajztanárt.
Mi van, ha reggel új tudatra ébredsz? Ha feje tetejére állt az egész világ? Talán szembeköpöd majd az eddigi éned, Talán áldozat vagy, vagy talán pont a te hibád.
Míg szeretsz, azt érzed, Szemed titkot mesél. Ő, csak ő érti ezt, Csak ő, kit szeretsz, És nem kell, hogy szólj. A szíved mesél Arról, mi bent él, Szeretsz, s a szíved szól.
Facebook
Pinterest