Idézetek dalszövegekből
Csak a múlton érdemes töprengeni. Ami van, az volt is. És ami lesz, az nem más, mint egy visszatérő, elfelejtett esztendő.
Mélyen a vaksötétben, holtan, de mégis ébren. Magányom börtönében, rátok még jól emlékszem. Mindnyájan körbeálltok, tudom, soha nem sajnáltatok.
Régóta csak hazudtam, hiába bánom, Hogy becsaptak, nem mentség; nincs, ki megbocsásson. Én csöndben várok, de meddig tűröm a láncot? Legyen vége, halkul a zene... állítsuk le a táncot!
Megváltoztunk, nincs vissza út, csak álom volt Felébredtem, most már tudom, nem rólunk szólt.
Ha túl sokat mondunk, A határ az igazság közt elmosódhat, Mert a szavak néha oly erőteljesek, És összezavarják a gondolatainkat.
Emlékszel még ugye a kamasz éveinkre, Ahogy együtt volt az a néhány jó barát? De nosztalgikus a nóta, Mert szétszéledt azóta Az a szépreményű jó kis társaság.
Ne várj színes álmokat, ne reméld, hogy egy perc alatt valaki mindent helyre tesz; csak egy álom ez.
Nem tudni, merre visz az út, ki tudja, láthatlak-e még, lehet, hogy holnap a szívemet eltévedt golyó tépi szét.
Hogy élnél ma, ha tudnád, Holnap vége és nem lesz folytatás?
Ha megpróbálnád körülírni a boldogságot: valami megfoghatatlan, ami folyton kicsúszik a kezeid közül.
Ha már nem dob fel se harc, se játék, Hogyha nem akarom már a másét, Hosszú szünet van a jókedvemben, Akkor nagyon kell, hogy szeress engem.
Hányan beszélnek még mindig Istenről, akik remélik, hogy ő sem tud mindenről!
Egyedül csak védtelen gyermek vagy, Ha kell, én vigyázok rád. Ne akard, hogy mindenre választ kapj, Egyszer tiéd lehet a világ.
A kezed fogom ma is, ugyanúgy, mint régen, A képen ott vagy te is velem, és nem értem, Mért szakad el a kép, hova tűnik a sok emlék.
Lassíts le egy percre ember, leelőzted magad! De tudod, hogy nem tart örökké, hiszen volt már annyi jel, hogy ami egyszer volt, újra nem jön el.