Idézetek a csalódásról
Szétfoszlott az ifjú remény s az álmok szivárványa is; aztán megtapasztaltam én, hogy az emberszív mind hamis.
Ha adunk egy második esélyt másoknak, azzal tulajdonképpen mi magunk is kapunk egy második lehetőséget.
A Világ nem körülöttünk forog. Nem értünk van minden. Van, hogy nem azt kapjuk, amire számítunk. Ha ezen megsértődik valaki, akkor valami nagyon nincs rendben vele.
Ha valaki mindig a csalódásait hozza fel példának, sosem mászik ki a sárból. Mi a megoldás? Minden csalódásból írj fel egyetlen dolgot, amiből mások tanulhatnak. Ha mások tanulhatnak belőle, akkor te is.
Ha Isten becsuk egy ajtót, akkor összetöri a szívedet.
Az emberszív ilyen: törten is él tovább.
A sötét életemen szaladt át a fény, Lehettél volna gyémánt, de maradtál csak szén.
Nincs rosszabb, mint amikor sérülékennyé válva teljesen megnyílsz valaki előtt, ám ő nem hajlandó ezt viszonozni.
Az emberek képesek 180 fokos fordulatot venni, amikor a legkevésbé számítasz rá.
Minden alkalommal hagyom magam reménykedni kicsit. És amikor újra a semminél kötünk ki, a szívem egy kicsit még jobban összetörik.
A kudarc csupán a való élet szinonimája.
Egy fájdalmas élményen túljutni olyan, mint felhúzódzkodni a mászókán. Egy adott ponton el kell engedned a rácsot, hogy továbbhaladhass.
Minden máskor és másképpen jön el, mint azt az ember valamikor remélte, vagy el se jön.
Aki megsértődik, annak véget is ér a pályája. Úgy marad, mozdíthatatlan görcsben, bizonyítási kényszerben.
A legsúlyosabb trauma, amit az ember megélhet, árulás. Az emberi árulás.