Idézetek a boldogságról
Mi mind azt hisszük, akarnunk kell a dolgokat ahhoz, hogy boldogok legyünk! (...) És éppen ez tesz boldogtalanná minket..., hogy akarunk, mert aki akar valamit, az sohasem elégedett!
Hónapok óta úgy érzem, álmodom. Minden nap rettegek, hogy egyszer eljön az ébredés.
A boldogság nem egyenlő az anyagi jóléttel... A boldogság mindenekelőtt abban áll, hogy az ember meg tudjon osztani a másikkal mindent: az örömöket és a rossz dolgokat.
Mindig az én a középpont, az egyén mindig azt kívánja, hogy önmagában és önmaga által legyen boldog.
Szeretünk szerelmesek lenni, nem csupán azért, mert ilyenkor könnyebb boldognak érezni magunkat, hanem azért is, mert boldogtalannak lenni is nehezebb.
A kéj a teremtés boldogsága.
A boldogság sok formában jön - jó barátok társaságában, az érzésben, amikor valaki más álmát valóra váltod, vagy a megújult remény ígéretében. Nem baj, ha hagyod, hogy boldognak lássanak, különben soha nem tudnád meg, hogyan múlik az, ami boldogság lehet.
A szenvedés az ego pestise. Ha egyszer felüti a fejét, tested-lelked minden porcikáját elemészti. Pedig mi köze a szerelmi bánatnak az evéshez, az iváshoz vagy az alváshoz? Semmi - de a szenvedés mégis elvette tőled. Mi köze a kapcsolataid adta örömökhöz, a barátaiddal és a feleségeddel töltött percek boldogságához? Semmi - de a szenvedés ezeket is elvette tőled. S nem azért, mert erősebb nálad. Nem. A boldogtalanság azért tudott maga alá gyűrni, mert a boldogságra való törekvéseddel csak megnövelted erejét.
Csak úgy lehetsz boldog, ha szeretsz szenvedni.
A saját út megtalálása azt jelenti, hogy követed a saját boldogságod.
A boldogságot pedig egy homokszemben is meg lehet találni. (...) Csak kevés ember megy azon az úton, amely számára ki lett jelölve, amely a személyes történet és boldogság útja. A többiek számára a világ rémisztőnek tűnik, és ezért valóban rémisztő lesz. A szív azután egyre halkabban szól, de sosem némul el teljesen.
A boldogság átsuhan rajtunk, rendszerint akkor, amikor a legkevésbé várjuk, s a megértés fénye is akkor villan föl bennünk, mikor abbahagyjuk az igazság konok, erőszakos üldözését.
Magányában szemléletes példája volt most annak, milyen tévutakra juttatja az embert a szépség hajszolása, ha inkább érez, mint gondolkodik. Noha gyakran érte csalódás, még mindig várta a boldog napot, amikor a megvalósult álmok birodalmába léphet. Ames megmutatta a következő lépést, s ha megteszi, újabb és újabb messzeségek tárulnak fel előtte. Örökkön-örökké keresni kell a világ távoli hegycsúcsain felcsillanó boldogságot.
Hol boldog béke van, bátran épít akárki, az áttetsző patak kerteken át folyik a földre, rábizott vetés híven csiráz ki, urának hozza majd nemes gyümölcseit.
A boldogság olyan, mint egy giccses sanzon, nyár van, tündöklően vibrál a lombok között a verőfény, és átöleled azt, akit szeretsz.
Facebook
Pinterest