Idézetek a boldogságról
Hogyan is lehetnél boldog egy másik személlyel, ha még egyedül se vagy az?
Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Olykor a boldogság rövidségéért a nagysága kárpótol.
A boldogságot már csak azért sem lehet definiálni, mert az mint érzés, folyamat, mozgás, helytől és időtől nem független. Az, ami ma boldoggá tesz, holnap talán halálosan untat, esetleg az undor érzését váltja ki belőlem.
Sokáig feküdtünk egymás karjában. Néha elgondolkodom, nem ez volt-e a legboldogabb pillanatunk. Most először bíztunk egymásra többet egy simogatásnál.
Boldogságunkban áll törekvésünk, és törekvésünkben áll boldogságunk. Arra törekszünk, hogy boldogok legyünk; és boldogok vagyunk, hogy arra törekedhetünk.
Egyedül volt most, egyedül és sérthetetlenül a vizek birodalmában, melyen csak ő uralkodott. Élvezte a másik közeg kétségbevonhatatlan és feltétlen birtoklását. Boldogan hasította a vizet, lendítette tagjait, egész testét, nem korlátozta semmi, és nem kellett semmihez kapcsolódnia, csak magától függött a víz világában.
David Herbert Richards Lawrence
Képtelen lettem volna elaludni, míg a hálóruhám ráncában nem tudom; s ha mellettem feküdt békén, jó melegen, voltaképpen boldog voltam abban a hitben, hogy boldog ő is.
A boldogság az, tudják, amikor sugárzik az emberről az érzés: hogy jól van. A boldogság üt. De ez a hosszú folyamat, amíg a titokból, az elhallgatásból őszinteség lesz, és lassan szembenézek mindazzal, ami fáj. Ez aztán hatással lesz az egész életemre, és akkor eljön az az időszak, amikor nem csak látszatember leszek, hanem hiszek majd önmagamban, tehát lesz önbizalmam. Vagyis a boldogságukat kockáztatják mindazok, akik az elhallgatást választják.
Kullogunk a boldogságunk után, és keresünk valamit, amiről azt hisszük, hogy enyhíti a fájdalmunkat. Legtöbbször azonban nem érjük el, és ha mégis rátalálunk valamire, kiderül, hogy nyugtalanságunk ettől még nem enyhül.
A boldogság üvegfallal elzárt kert: nincs út se be, se ki.
A boldogság nem egyenlő a kényelemmel; nem szükségszerűen található meg a gondtalanságban, a fényűzésben és a gazdagságban.
Bizonyos munkákat csakis küzdelem árán lehet elvégezni. Ezért van az, hogy a boldogság gyakran épp ott vár ránk, ahol fájdalmat kell elviselnünk. És a legnagyobb kínszenvedés gyakran épp a legnagyobb diadal előhírnöke.
Ne a gazdagságot imádd, hanem a jólétet, mert általa nyersz! És ne a jólétet akard, hanem a boldogságot, melyet abban találsz.
A boldogság gyakran talál okot a sietségre, a vigasztalanság azonban ritkán érzi szükségét a tülekedésnek vagy az erőlködésnek.
Facebook
Pinterest