Dario Ergas

A neheztelés egyike azon pszichés betegségeknek, amelyeket az idő nem gyógyít meg. Lényegtelen, hogy valójában mennyi idő telik el, hónapok vagy évek.

Egyesek a jóságot, az igazságot, a boldogságot, az értelmet keresik, és nem alkalmazkodnak, nem is tudják elfogadni, hogy kutatásaik eredménytelenek volnának. Ezek az emberek folyamatosan kudarcot élnek át, és ebből hatalmas energiájuk származik (éppen ellenkezőleg, mint gondolnánk), amely arra ösztönzi őket, hogy folytassák, hogy hajtsák magukat, keressenek fáradhatatlanul. Ugyanakkor gyakran találni sikeres embereket megfáradva, kimerülve és értelem nélkül. A sikeres emberek a "depresszió" szót használják az értelemürességre.

Kullogunk a boldogságunk után, és keresünk valamit, amiről azt hisszük, hogy enyhíti a fájdalmunkat. Legtöbbször azonban nem érjük el, és ha mégis rátalálunk valamire, kiderül, hogy nyugtalanságunk ettől még nem enyhül.

Általában gyerekes dolognak tartják, ha valaki nem ismeri fel mások szándékait, és naivan elhiszi, amit mondanak neki. Ugyanakkor én valójában azt tartom naivnak, hogy saját szándékunkat nem ismerjük fel, amikor ítélkezünk valami felett.