Vers
Hogyha a sors vad szele Kietlen tájra fúj, Szerelmem oda is követ, Vedd szívem zálogul.
Ha nem szeretnél, bárki lehetnék, s ha nem szeretnélek, nem lehetnél az egyetlenegy.
Kezünkben a szerelem édessége csókolózik, mikor ujjaink véletlenül összeölelkeznek.
Az égen akkor fönn megállt a hold, csak ennyi volt: Fejem fejedre lassan ráhajolt.
Esti égen csillagom vagy, üzenő tüzem, árva arcom pártfogója, mindened hiszem.
Hajszálanként szerettelek, méltóképpen a mindenséghez: mindenestől, Egyetlenem!
Nem akarok semmit. Állok a közeledben, beleszagolok a szélbe. Simogatom a neved.
Ha te nem szeretsz nem szerettek engem ha téged nem szeretlek nem szerettem.
A hibáid is csak olyanok, mint kegyelmi végzésben a helyesírási hibák.
Facebook
Pinterest