Orvosok
Valószínűleg az jelzi a legjobban az orvos minőségét, hogy mennyi időt szán rád a legelső vizit alkalmával.
Az éjszakai ügyelet más időzóna az ország többi lakosáéhoz képest, reggel kilenc van ugyan, de napindítónak nem mondható, amit kortyolunk - inkább altatópohár.
A versengés az orvosok munkakapcsolatának velejárója. A hibákra - még a megmagyarázhatóakra is - mindig emlékeznek.
Talán a szertefoszlott reményeket követő vádaskodással a legnehezebb szembenézni, ezért az embernek meg kell tanulnia, hogy soha nem szabad túlságosan reménykedni. A kudarcok mindig jobban megmaradnak, mint a sikerek. Az orvosokat pesszimizmusra képezik ki.
Nem lenne szabad, hogy kedvenc gyereke legyen egy szülőnek, és egy orvosnak sem kedvenc páciense.
Az orvosi pályához elengedhetetlen a pszichés alkalmasság - a képesség a félelmetesen nagy nyomás alatti döntéshozatalra, a rossz hírek közlésére a gyötrődő hozzátartozókkal, a halállal való szembesülésre nap mint nap. Olyasmi, amit nem lehet bemagolni vagy osztályozni: a nagy orvosnak a szíve is hatalmas, aortatágulata van, annyi részvét és emberi jóság kering benne.
A kívülállók azt hiszik, a kórtermeket pásztázva egyéni hőstetteket hajtunk végre zsinórban; sőt én is ezt képzeltem kezdetben. Pedig az igazság az, hogy a kórházak ugyan több tucat, ha nem több száz ember életét mentik meg naponta, de ez szinte mindig csapatmunka, rivaldafény nélkül. Nem egyetlen orvos egyetlen fegyverténye, inkább az értelmes terv a lényeg, amit tetszőleges számú kolléga kivitelez, folyton ellenőrizve, javul-e a beteg állapota, és módosítva a terven, ha nincs javulás.
A szavak megbetegíthetnek és meg is ölhetnek. A bölcs orvosok ezért nagy gonddal válogatják meg a szavaikat.
Az orvosok hajlamosak túlértékelni magukat, és olykor egészen idegesítően önfejűek, már-már kiskirályként osztják ki az embert, akár egy nagyképű igazgató vagy rendőr, aki ott ül az irodájában a méretes íróasztal mögött, és a levélkupacokból, írószerekből és kimutatásokból táplálja az autoritás-tudatát.
Az emberek hajlamosak (...) azt hinni, hogy mindenki, aki orvos, az automatikusan jó orvos is, és sajnos nem ez a helyzet.
Attól, hogy valakit felvesznek az orvosi egyetemre, még nem válik belőle empatikus, a beteg problémáját átérző ember.