Orvosok
A gyógyítók az élet és a halál mezsgyéjén egyensúlyoznak.
Az orvos (...) azért gyógyít, hogy a betegek meggyógyuljanak, nem pedig pusztán azért, hogy ő gyógyíthasson.
Csak az a jó orvos, aki gyógyít. Egy jó orvos azt akarja, hogy gyógyítsuk a gyógyíthatatlant, és küzd a betegségek megelőzéséért.
Az orvosok (...) ezt a belső csatát vívják. Van, amikor félre kell tenni a beteg iránti együttérzésünket, és csak orvosi tények mentén haladhatunk a diagnózis fölállításához vagy a kezelés előírásához. Máskor óriási jótétemény, ha érzelmi kapocs jön létre a beteggel, de gyakori, hogy nehéz az egyik részt kikapcsolni a megfelelő időben.
A legegyszerűbb módja annak, hogy akár a legbarátságosabb kórházi személyzetet is kőhajigáló csőcselékké alakítsuk át, az, ha megfosztjuk őket a kávéjuktól.
A rejtvény úgy vonzza az orvost, mint a mágnes, az emberekről való gondoskodás során ez az iránytűje.
Egyedül te vagy felelős a testedért! Az orvosnak nem vagy szívügye, sem rokona, sem ismerőse, sem boldog őse, sem senkije! Ha nincs a kezedben a lelet, akkor kérdezz! Ha nem mond semmit, akkor kérdezz! Ha akkor sem válaszol, akkor kezdj el kiabálni, firtasd, ne hagyd annyiban, gondolj a legrosszabbra, rendezz jelenetet, sok hűhót (nem) semmiért! Inkább legyen a mai napon műbalhé, mint holnap valódi dráma.
Könnyű a doktorokat szidni. Hozzá kell tennem, hogy valóban vannak köztük jók és rosszak. Úgy kell őket elképzelni, mint a jó zsaru/rossz zsarut, valaki szolgál, valaki pedig teljességgel közömbös az egyén iránt. A szerencsén, netán a sorson számonkérhető, kihez kerülünk, vagy egyáltalán észrevesszük-e időben a jeleket.
Legalább annyira fontos, hogy az orvossal is meglegyen a kémia, mint a szerelemben a partnerünkkel. Éreznünk kell egymás rezdüléseit, biztonságban kell tudni magunkat minden esetben, amikor befekszünk egy ilyen bonyolult helyzetben valaki kezei közé, és tulajdonképpen rábízzuk az életünket.
Vannak rossz és vannak jó orvosok. Óriási a felelősség a vállukon, de ők sem istenek, azért ezzel tisztában kell lennünk.
Az orvosok olyan megközelíthetetlenek, mint a celebek. Lehet beszélni az asszisztensükkel, akikkel akár időpontot is lehet egyeztetni, mikor a színük elé járulhatunk, de nem lehet csak úgy felhívni őket, mikor az ember gondol egyet.
Az orvosok előszeretettel állítanak fel gyors diagnózisokat, és állnak neki a kezelésnek, a betegek pedig mondhatni vágynak a diagnózisra, és szeretik, ha kezelik őket.
Valahol az orvosi hivatás a varázslóéhoz hasonlatos, legalábbis a társadalom szemében. Nagyon fontos az, hogy az orvos kulturálisan nyitott és felkészült is legyen, hiszen nagyon nagy a felelőssége. Vezetni kell a beteget és hitet adni neki, ugyanakkor pedig nem félrevezetni.
Facebook
Pinterest