Hegymászás
Minden magas hegy nagyon nehéz, és sok kockázattal jár a megmászása. Igazi sorrendet szépségben és nehézségben nem lehet felállítani.
Legyenek útjaid hepehupásak, kanyargósak, elhagyatottak és veszélyesek, de vezessenek el a legnagyobb csodákhoz. Hegyeid nyújtózzanak fel a fellegek fölé.
A téli hegymászás egy csodás, kihívásokkal teli játék, amelyben az időjárás a szeszélyes szerető. Képtelenség megjósolni a végeredményt. Az ember csupán annyit tehet, hogy figyel és tanul.
Maga a kísérlet, hogy az ember megmássza az Everestet, önmagában is irracionális cselekedet - a vágy diadala az értelem felett. Aki valaha is komolyan fontolóra veszi, szinte törvényszerűen felülemelkedik minden józan okoskodáson.
A magasban minden olyan, mintha égne a ház, de az a ház az ember maga, és az égvilágon minden olyan lassú, vontatott ütemben történik körülötte, hogy nem tehet mást, mint hogy tétlenül szemléli, miként ég porig az építmény.
Nem mehetsz fel csak azért a csúcsra, mert a kötelességednek érzed. Az sem lehet ok rá, hogy felvételeket szeretnél készíteni onnan. Az sem elég, hogy egy remek sztorit készülsz kanyarítani a felmászásról. És hát másvalaki kedvéért sem teheted, mert az illető ott sem lesz, ha össze találnál omlani. Az egyetlen, amiért megteheted, az az, hogy belső késztetést érzel rá, vagyis hogy személyes okod van rá.
Csak az segíthet győzelemre minket, ha annak ellenére is folytatjuk, hogy egy cseppnyi energiát sem érzünk.
Minden magasság vonzó, mennek is,
akik csak tudnak. Mászunk egyre feljebb.
Elfogy az erdő, el zuzmók, mohák:
kopár gerinc mered a lelkeseknek.
Mindössze három igazi sport létezik: a bikaviadal, az autóversenyzés és a hegymászás. A többi csupán játék.
Attól, hogy tudja az ember a Mount Everestről, hogy magas, még nem lesz könnyebb megmászni.
Nem lehetsz jó hegymászó, bármily ügyes vagy is, ha nem derűs a kedélyed, és ha hiányzik belőled a bajtársi szellem. A barátok éppoly fontosak, mint a teljesítmény.
Hegyen és másutt sem érhetsz el semmit, ha nem adod magad át teljesen annak, amire törekszel.
Olyan nagy dolgot csinálnak a politikából, a nacionalizmusból. Nem a hegyek közt: ott az élet nagyon is valóságos, közel a halál ahhoz, hogy ilyesmivel foglalkozzunk, az ember ott ember és ennyi az egész.
A haláltól nem félek. (...) Ha az utcán sétálunk, éppen olyan könnyen érhet szerencsétlenség. Így aztán miért féljek a hegyektől?
Facebook
Pinterest