Hasonlat
A horzsolásokat mindenki alábecsüli. Pedig fájnak. És még jobban fognak fájni, ha alszom rájuk egyet. Semmi sem fogható ahhoz, mint amikor egy derekas verés után reggel fölébredünk. Olyan, mint egy az egész testre kiterjedő másnaposság.
A szerelem olyan, mint egy költemény, megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan szépség.
Az öreg kutya a háznál ugyanolyan, mintha egy öreg emberrel osztanánk meg az otthonunkat. Éppen olyan rigolyái és nyavalyái lesznek. Nagyothalló és vaksi lesz, ízületi gyulladás gyötri, aztán nincs is megállás a lejtőn. Nem szomorú, hogy a teknős százötven évig is elél, a papagáj akár száz évig, de az ember legjobb barátja egy, legfeljebb két évtizedet? Bizonyos esetekben tényleg nincs igazság.
A titkaid olyanok, mint a szüzességed: ha rossz embernek adod, ráfaraghatsz.
Az élet (...) olyan, mint egy grépfrút. (...) Narancssárgás, kívül gödröcskés, belül pedig nedves és kesernyés. Meg gerezdjei vannak. Ja, és egyesek a felét elfogyasztják reggelire.
A vers olyan, mint a lábbeli: mindenki a maga lelki lúdtalpa szerint taposhatja.
Az élet néha olyan, mint egy pókerjátszma: az ember akkor is nyerhet a végén, ha rossz lapokat osztottak neki.
A nők gyakran olyanok, mint a gyermekek. Látják a dolgokat és mégis: rendkívül lényegtelen apróságoknál megtorpannak.
A szerelem olyan, mint egy dal. Néhány szerelmi történetnek hosszan tart a közepe, nagy crescendókkal, majd a végén jön egy szóló. (...) Néhány dalnak hirtelen lesz vége, mindenféle ok nélkül. Egy háromperces szám, amit először csak játszol, játszol, játszol. Majd egyszer csak hallod ezt a dalt, la-la-la, miközben teát főzöl, vagy fogat mosol, aztán úgy érzed, hánynod kell. Nekem a dal sosem avult el.
A nő számára a szerelem olyan, mint a férfi számára a háború. A leghalálosabb veszély.
Egy könyv nem is igazán létezik addig, amíg nincs belőle hangos változat. A felolvasástól a jó munka még jobbá válik, a silány pedig irgalmatlanul napvilágra kerül. Olyan ez, mintha fognánk egy erős lámpát, és az arcberendezésre irányítanánk. Akkor aztán a jó smink sem fedheti el a rossz írást.
Könnyű másokat megbántani csak azért, mert képes rá az ember, vagy azért, mert észre akarja vetetni magát. Márpedig ez úgy működik, mint a méh fullánkja - használat közben annak is árt, aki használja.
A klasszikus totalitárius elmében az a kétségbeejtő, hogy hiába sérültek a fogaskerekek, mindegyiknek a kerületén van olyan ív, ahol minden fog tökéletes, ahol minden simán gördül. Ezért olyan, mint a pokolbéli kakukkos óra - tökéletesen mutatja az időt nyolc percen és huszonhárom másodpercen át, aztán előreugrik tizennégy percet, tökéletesen mutatja az időt hat másodpercig, előreugrik két másodpercet, tökéletesen mutatja az időt két órán és egy másodpercen át, aztán előreugrik egy évet. A hiányzó fogak az egyszerű, nyilvánvaló igazságok, azok az igazságok, amelyek legtöbbször még egy tízéves gyermeknek is elérhetőek és érthetőek.
Olyanok vagyunk, mint a tej és a csoki, ahogy összeolvadtunk az élet masszájában.