Hasonlat
Ahogy az anya örül, amikor észreveszi csecsemőjének első mosolyát, pontosan ugyanúgy örül az Isten is, valahányszor meglátja az égből, hogy teljes szívből imádkozni készül egy bűnös.
A szerelem olyan, mint a diplomácia, ha az ember mindig kitenné a kártyáit, hát vagy szürke és unalmas lenne az a szerelem, vagy tízpercenként törne ki olyan háború, amely csak kárt okoz, de semmit meg nem old.
A testünk olyan, mint egy csésze kávé. Egy kis cukor még nem számít, de túl sok belőle mindent tönkretesz.
A szerelem olyan, mint a gyöngyvirág: amíg virág, addig éltet, ha gyümölcs lesz belőle, akkor megöl. Pedig az a gyümölcs: a féltés.
Úgy galoppozunk az életen keresztül, mint a cirkuszi mutatványosok, akik két, egymás mellett száguldó lovon egyensúlyoznak - egyik lábunk a "sorsnak" nevezett lovon pihen, míg a másik a "szabad akarat" lován. A kérdés, amit naponta fel kell tenned magadnak: "melyik melyik?". Melyik az a ló, amelyik miatt nem kéne aggódnom, hiszen nem én irányítom, és melyik az, amelyiket minden erőfeszítésemet bevetve kell kormányoznom?
A matematika úgy viszonyul a természethez, mint Sherlock Holmes a bizonyítékhoz.
A matematikusok rákényszerülnek, hogy írásos szimbólumokat és képeket használjanak világuk leírásakor - egymás számára is. De a szimbólumok úgy viszonyulnak ehhez a világhoz, mint a hangjegyek a muzsikához.
A boldogság olyan, mint egy csók. Meg kell osztanod valakivel, hogy élvezd.
Ha erős kézzel bánsz azokkal, akik bántanak, az olyan, mint amikor himlőoltásra viszed a gyereket. Üvölthet, kiabálhat a gyerek, mégis megkapja az oltást, mert a szülei nagyon jól tudják, hogy a szeretet és törődés része az is, hogy a gyerek ne lehessen himlős. Ha hozzájárulsz egy rossz szokás legyőzéséhez, azzal csak segítesz szeretteiden.
A DNS olyan, mint egy komputerprogram. Ebből azonban még nem lehet számítógépet csinálni.
A lélek olyan, mint egy tiszta lap, melyet a világ ír tele, vagy inkább mint egy üres kancsó, melyet a világ tölt meg színes boraival. S ha nincs két egyforma lélek, vagyis ha minden embernek külön egyénisége van, az egyrészt azon alapul, hogy nincs kettő, aki ugyanazt a világot látná, másrészt, hogy nincs kettő, aki ugyanúgy látná a világot. (...) Mindenikünk lelkében a világ tükröződik vissza, de mindenikünkben másként tükröződik. S a lélek maga, az egyéniség nem egyéb, mint a világnak egy sajátságosan színezett tükörképe.