Stephen King

Az ember, ha kap egy kis időt, mindenhez hozzászokik.

Van úgy, hogy nincs mit mondani. Van úgy, hogy az emberben bennreked a válasz.

Az ember mindig talál mentséget a rossz szokásaira.

Minden helyzetben három dolgot tehetsz. (...) Elhatározod, hogy megteszel valamit, elhatározod, hogy nem teszel meg valamit... vagy elhatározod, hogy nem határozol semmit. - Mely utóbbi (...) sehova sem vezet, és (...) ez a gyengék és bolondok választása.

Ki-ki maga dönti el, mi a jó. Mindig így volt, mindig így is lesz. Lehet az ember akár ezeréves, lőhet úgy, mint Buffalo Bill, a jó fogalma akkor is egyéni.

Ha tudod, merről fú a szél, akkor azt is meg tudod mondani, mikor változik az iránya.

Ha nincs választásunk, a tétovázás mindig hiba.

Ugyanaz a könny, ami gyógyít, sebezhet és büntethet is.

Amit a szem nem lát, attól a szív nem fáj.

- Hiszel valami másban is (...)? - Ó, csak a szokásosban. A halálban és az adóban, és abban, hogy te vagy a leggyönyörűbb lány a világon.

Hallevesből nem lehet akváriumot csinálni.

Az okulás maga is ajándék. Jobbat nem adhatunk, és nem is kaphatunk.

Mihelyt gyereke születik az embernek, ráébred, hogy meg kell halnia. Az ember a gyerekében a tulajdon sírkövét látja.

Néha csak azért mennek rendben a dolgok, mert az ember úgy képzeli. A hitre sokfajta meghatározás létezik; ez sem rosszabb a többinél.