Mark Lawrence

Álom és halál fivér meg nővér.

Azok a legszörnyűbb csapdák, amelyeket mi állítunk önmagunknak.

Ha valaki semmit sem akar eltitkolni előled, tudhatod, hogy bajban vagy.

Barátságért ne nyúlj üres kézzel.

A nyomorúság mindig társat keres, akárcsak a barátai.

Van nehéz út, és van, ami a legnehezebb.

A bűn nem ragad rajta egy gyerek bőrén úgy, ahogy egy férfién megtapad.

A dekadencia ott kezdődik, amikor valaki többet költ az otthona csinosítására, mint a védelmére.

Van fájdalom, amire nem kell figyelni, de a fejfájás pont ott lakik, ahol te.

Mindenkinek megvan a maga élete. Mindenkinek megvan a maga pillanata, vagy napja vagy éve.

Rendjén való, hogy ne legyen könnyű egy kemény világra szülni valakit. Új életet teremteni könnyű, egy régit elvenni könnyű. Rendjén való, hogy a folyamatnak legalább egy része nehéz legyen.

Amikor nagy figurákat mozgatsz a táblán, a világ annál inkább játszmának tűnik. Az az illúzió, hogy a fejesek tudják, mit csinálnak, az az elterjedt érzés, hogy a világ biztonságos, szilárd és jól működik, nos, ez az illúzió megkopik egy kissé, ha mi magunk vagyunk a fejesek, ha mi magunk működtetjük.

Azok a férfiak, akik mindenben biztosak... nos, azok talán nem is férfiak.

Az a férfi, aki nem tud áldozatot hozni, veszít, még mielőtt bármibe is belevágna.

Sírkövek felirata lehetne: "Elfáradt." Talán nem az életbe fáradt bele, csak abba, hogy kapaszkodjon belé.