Johann Wolfgang von Goethe

Jól válaszd meg az álmod, mert ez meghatározza egész életed alakulását, sorsodat is, és esetleg be is teljesülhet.

Az ember életét sokan érezték csak álomnak, és jártomban-keltemben bennem is mindig itt ez az érzés. Korlátokat látok, amelyek útját állják az ember tevékeny és kutató erőinek, látom, hogy minden igyekezetük célja csak szükségletek kielégítése, annak megint nincs más célja, mint a koldus lét meghosszabbítása, aztán azt látom, hogy a kutakodás bizonyos pontjait illető megnyugvás csak álmatag rezignáció, csak tarka alakokkal és sugárzó látványokkal pingáljuk tele a falakat, amelyek közt raboskodunk.

A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.

Az rabszolga igazán, aki szabadnak hiszi magát, holott nem az.

A gondolkodás érdekesebb, mint a tudás, de nem érdekesebb, mint a felismerés.

Aki nem parancsol önmagának, mindhalálig szolga marad.

Rád gondolok, ha nap fényét füröszti a tengerár; rád gondolok, forrás vizét ha festi a holdsugár.

Mindig érzem a közelségedet, s ezt tudva sosem vagyok egymagam.

Az új igazságra mi sem ártalmasabb, mint a régi tévedés.

Minden valamirevaló ember érzi, különösen amint műveltségben gyarapszik, hogy a világon kettős szerepet játszik; egy igazit és egy eszményit, és ebben az érzésben keresendő minden nemes alapja.

Tökéletesség az ég mértéke; tökéletességre törni: az emberé.

A tehetség csendben alakul ki, de a jellem a világ viharaiban.

Ha jól megnézzük, minden filozófia ennyi: ködös beszédbe göngyölt emberi értelem.

A vágyakozástól az élvezetig támolygok, és az élvezetben elepedek a vágyakozás után.