Jane Austen
Az emberiség egyik fele nem érti meg, amiben a másik fele örömét leli.
Gyönge fejekben a hiúság a legnagyobb bajt okozhatja. Mi sem könnyebb, mint egy fiatal nő reményeit túlságosan fölcsigázni.
Minél idősebb lesz valaki, annál fontosabb, hogy ne legyen rossz a modora, annál feltűnőbb és ellenszenvesebb minden hangosság, otrombaság és félszegség. Ami fiatal korban még megjárja valahogy, később elviselhetetlen.
A ráhibázás sosem csupán szerencse. Mindig van benne egy kis tehetség is.
Azt hiszem, a szép táncnak, mint az erénynek is, önmaga jutalmának kell lennie. A körülálló bámészkodóknak rendszerint egészen máson jár az eszük.
A múltat el kell felejtenünk! Azelőtt talán nem szerettem őt annyira, mint most. De ilyen esetekben legnagyobb baj a jó emlékezőtehetség.
Mindenkinek vérében van az oktatás, pedig csak arra taníthatjuk az embereket, amit nem érdemes tudni.
A leggyötrőbb fájdalom: az önvád fájdalma.
Ha már egy leány nem megy férjhez, időnként jól jön neki egy kis boldogtalan szerelem. Lehet rajta merengeni, s a barátnői is tisztelettel néznek rá.
- A nők túlbecsülik a szép szavakat. - És a férfiak gondoskodnak róla, hogy szavaikat a kelleténél komolyabban vegyék.
Minden ok nélkül határozott ellenszenvet éreztem iránta. Az ilyen ellenszenv úgy sarkallja az elmésséget, annyi alkalmat nyújt a szellemeskedésre. Az ember állandóan ócsárolhat valakit, anélkül, hogy egyszer is célba találna; de ha folyton csúfolódunk egy emberen, néha-néha okvetlenül ráhibázunk valami elmésségre.
Félre minden csalódás és búbánat! Mit búsuljak az embereken, ha ott vannak a sziklák, a hegyek! Ó, milyen gyönyörű órákat töltünk majd köztük! S ha visszatérünk, nem leszünk úgy, mint sok utazó, aki semmiről sem tud pontosan beszámolni. Mi majd tudjuk, hol voltunk, emlékezünk mindenre, amit láttunk. A tavak, hegyek és folyók nem zavarodnak össze képzeletünkben, s ha le akarunk írni valamely tájat, nem kezdünk bevezetőül azon civakodni, merre is fekszik. Kitörő lelkes dicséretünk nem lesz olyan kibírhatatlan, mint a legtöbb természetrajongóé.
Most már bizonyos vagyok benne (...), hogy nem voltam belé komolyan szerelmes, mert ha valóban átéltem volna ezt a tiszta és lélekemelő szenvedélyt, akkor most a nevét is utálnám, és mindenféle rosszat kívánnék neki.
Mindennap látjuk, hogy ha a fiatalok szeretik egymást, a vagyon pillanatnyi hiánya ritkán riasztja vissza őket a házasodástól; hogyan ígérjem hát meg, hogy kísértés esetén bölcsebb leszek, mint annyi embertársam, vagy honnan tudjam, hogy csakugyan bölcs dolog-e ellenállni a kísértésnek?
Az ember akaratlanul is tehet rosszat s boldogtalanná másokat - a tévedés is sokszor szenvedést okoz. Meggondolatlanság mások érzéseinek semmibevevése vagy az akaraterő hiánya: mennyi baj származhat ezekből!