Jane Austen

A figyelem és nagyrabecsülés éppúgy bizton követi az ékesszólást, ahogy a csodálat nyomában jár a szépségnek.

Ha az ember hajlandóságot érez a mások iránti ellenszenvre, mindig talál is rá indítóokot.

Ritkán, nagyon ritkán fordul elő, hogy valamely emberi vallomás a teljes igazságot tartalmazza; ritkán fordul elő az is, hogy valami nincs egy kicsit álcázva, vagy hogy nem lehet egy kissé félreérteni; de ha az érzelmek félreérthetetlenek (...), és csak a viselkedés érthető félre, talán nem is olyan fontos az egész.

Ha a helytelen viselkedést büntetés követi is, attól azért nem lesz kevésbé helytelen. A szenvedés nem tesz jóvá semmit.

A nőkről csak akkor lehet igazán véleményt alkotni, ha az ember saját otthonukban, családjuk körében látja őket, ahol hétköznapi mivoltukban mutatkoznak meg. Ha erre nincs mód, szerencse dolga az egész... azaz általában szerencsétlenség dolga. Hányan bánták egy életen keresztül, hogy rövid ismeretség alapján elkötelezték magukat!

Mindenképpen nagyon kellemetlen ceremónia házassági gratuláló látogatásokat fogadni, férfi legyen a talpán, aki jól megállja a próbát. Nőknek könnyebb: nekik ott a szép ruha meg a szemérmesség privilégiuma; de a férfiak csak saját józan eszükre támaszkodhatnak.

Állítólag tánc nélkül is egész jól meg lehet lenni. Előfordult már, hogy fiatalok több hónapot töltöttek el úgy, hogy semmiféle bálon nem vettek részt, mégsem érte őket testi vagy szellemi károsodás; de ha egyszer hozzájutnak, ha egyszer egy kicsit is érezték a gyors mozgás örömét, bizony lomha népség, ha nem kívánja folytatni.

Nem tudom, jól van-e így, de való igaz, hogy még a csacsiságok sem csacsiságok többé, ha értelmes emberek kellő arcátlansággal követik el őket. A gonoszság mindig gonoszság marad, de a csacsiság nem mindig az. Minden attól függ, kik és hogyan csinálják.

Könnyebben elviselném, ha valaki idegent becsülnének többre nálam, mint a legjobb barátnőmet; az idegennel talán sohasem kerülök össze többé... de milyen kellemetlen, ha a legjobb barátnő mindig a közelben van, s ráadásul mindent jobban csinál, mint az ember maga!

Az emberek olyan kegyesek azokhoz, akik különleges helyzetbe kerülnek, hogy ha egy fiatal teremtés férjhez megy vagy meghal, bizonyosra veheti, hogy mindenki csak jót mond róla.

Milyen furcsa! De előre sosem lehet helyes képet alkotni senkiről. Az ember teremt magának egy elképzelést, és tűzön-vízen át ragaszkodik hozzá.

Igazán ez a baráti összejövetelek ideje. Karácsonykor mindenki meghívja barátait, és az emberek még a legrosszabb idővel sem törődnek. Egyszer egy teljes hétre ott ragadtam egy barátom házában a havazás miatt. Kellemesebbet képzelni sem tudok. Csak egy estére mentem, és nem tudtam eljönni attól a naptól számított egy hétig.

A szerelmeseknek minden téma érdekes, s bármilyen téma jó bevezetés olyasmihez, ami már a szívükre tartozik.

Eleven vagyok és tevékeny, s sok mindenhez értek, amivel elfoglalhatom magam; nem tudom, miért találnék kevesebb tennivalót negyven-ötvenéves koromban, mint huszonegy évesen? Mindazok a női foglalatosságok, amelyeket szemmel, kézzel vagy ésszel kell csinálni, éppúgy vagy legalábbis kevés különbséggel adva lesznek számomra akkor is, mint most. Ha kevesebbet rajzolok, majd többet olvasok; ha lemondok a zenéről, majd szőnyegszövésre adom a fejem. Ami pedig azt illeti, hogy lesz-e, akire érdeklődésemet és szeretetemet ráruházzam, ez csakugyan olyan kényes pont, amit el kell kerülnünk, ha nem megyünk férjhez; de nálam ebben sem lesz semmi hiba.

Egy csekély jövedelemmel rendelkező magányos nő feltétlenül nevetséges, kellemetlen öreglány, a fiúk és lányok csúfolódásának céltáblája; de egy vagyonos önálló nő mindig tiszteletre méltó, és éppolyan kedves és értelmes lény lehet, mint bárki más. S ez a megkülönböztetés nem is szól annyira a világ jóérzése és értelmessége ellen, mint első pillanatban hinnénk: nagyon csekély jövedelem mellett ugyanis a szellem könnyen beszűkül, a kedély megsavanyodik. Akik épp csak hogy megélnek, s szükségképpen nagyon kis körben, nagyon alacsonyrendű társaságban forognak, könnyen kicsinyessé és zsémbessé válnak.