Idézetek a szerelmi boldogságról
Vele egy nap jobb volt, mint nélküle egy egész élet.
Kiabálnék, hallja meg a világ! Nekem újra égig érnek a fák, És forog a Föld, mert láthatom őt Egy életen át, Ez a boldogság.
Az édenkert csak két emberé, boldogságunk örökké a miénk.
Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fűszerezted azt.
A legfőbb boldogság, a legkötőbb, a legodaadóbb, istenitőbb, az, amely úgy hív, hogy borzongsz bele, az, amelyben két világ egy zene.
Önkéntelenül a lány keze után nyúlt, mert meg akarta érinteni ezt a káprázatot, ezt az ujjai közt szétmálló boldogságot és varázst, amit a lány jelentett neki.
Sose gondolnád, Hogy a boldogság Neked is járhat. És ha körülölel, Akkor is úgy múlik el, Mint a varázslat.
Nincs ember, aki azt kívánhatná, hogy jobban szeressék, mint ahogyan engem szeret az, akit én valósággal imádok.
"Különleges napok". (...) A szerelmes egyén minden alkalommal ezt érzi, amikor a szerelmesével találkozik.
Őrjít ez a csókos valóság, Ez a nagy beteljesülés, Ez a megadás, ez a jóság.
Egymás alatt s egymás felett s egymásba nyilva meztelen omlásban, mint ha testtelen hangok érkeznek süppeteg s oly földöntúli szerelem lelkével lüktetik tele a levegőt, hogy a zene megszületik a semmiben.
Földi szó nem dúlná szét boldogságunk, A ránkviharzó tenger dühe sem, Hegyek csúcsába kapaszkodna vágyunk, S ha közénk dőlne lángolón a menny, A csillagok közt vetnénk meg a lábunk.
Sötét volt. Még mindig nem mertem kinyitni a szemem. Egyikünk sem mozdult. (...) Talán nem is éltünk már. Átváltoztunk. Mi voltunk a szerelem. Sokáig. Vagy csak pillanatig. Talán mégis végtelen sokáig. Sötétség. Csend. Lélegzet nélkül.
Úgy érezte, szebb lett körülötte a világ. Fényesebben ragyogtak a csillagok az égen, vidámabban szólt a tücskök muzsikája, édesebbé vált a virágok illata és simogatóbbá az éjszaka hűvössége. (...) Tudta, hogy ez a szerelem örökre megváltoztatja az életét.
Mit nem adnék érte, ha emlékeznék arra, hogy egyszer azt mondtad nekem, szeretlek, és hogy nem alhattam el hajnalig szívszakadva és boldogan.
Facebook
Pinterest