Idézetek a vigaszról
Minden veszteség fájdalomba csomagolt megkönnyebbülés.
Ne hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön; talán öregszel ilyen pillanatokban, talán megértettél valamit, elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől. S mégis, a szomorúság megszépíti az életet.
Én, kit letört a sors és annyi bánat, Vigaszt szíved hűségében lelek.
Egész éjjel fent voltam, és a hitbe vetett hitemet elemezgettem. Lehet, hogy kezdettől fogva nem hittem kettőnkben? Nem hittem, hogy közel enged magához, hogy egyszer azt mondja: szeretlek? Miután elment, egy héten át sírtam, aztán mégis rátaláltam a hitre, a saját magamba vetett hitemre. Hittem, hogy egy nap találkozom valakivel, aki biztos lesz benne, hogy én vagyok számára az igazi.
Mögötted lesznek sokan, fogják a kezed gondolatban. Ha mégsem neked ragyog a nap, belül úgyis tudod. Aki igaz szívvel küzdött, nem kell fejet hajtania, mert övé a múlt, jelen és jövő, s minden igaz diadal.
Tudom, milyen mágikus erővel bírnak a bűnügyi regények, megmutatnak egy sereg apró részletet a mindennapi életből, ezek terelgetik a fejezeteket, egyiket a másik után, s ez igazi menekülés azok számára, akiket agyonnyom a valódi élet.
A nemes becsvágy, ez a szegények gazdagsága.
Az ördög néha Szentírást idéz.
Ha eszünk kifáradt az igazság kutatásában, jól esik megpihennünk a hit karjaiban.
Ami történt, megtörtént. Most már arra kell gondolnunk, hogy mi a dolgunk.
Végül mind kigyógyulunk a nagy érzelmekből. Egyeseket az élet gyógyít ki, másokat a halál.
Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem. Hogy holnapra már máshol leszünk, sajnos nem ígérhetem, De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság, Úgy érezném, vannak még csodák.
Az idő minden sebet begyógyít, még ha néhány heg marad is utánuk.
Egy tökéletes nap sem csak tökéletes percekből épül.
A lelki sérülés nem múlik el soha. De hozzáedződik a lélek.