Idézetek a vallomásról
Álom és ébrenlét közt. Ismered azt a helyet? Amikor még emlékszel rá, hogy mit álmodtál. Én ott foglak mindig szeretni.
Csak veled járhatom be a misztikus teljesség tájait, csak veled, általad, tőled lehetek önmagam, csak te jöhetsz a közelembe, minél közelebb: te vagy az áhított felem, veled leszek egész.
A szerelem csak egy jelenet egy rossz filmben, A meghasadt szív is csak egy régi nóta, Te is csak egy hatalmas probléma lehetsz, Probléma, mely ismeri az utat a szívemhez.
Szerelmünkért mi nők nem víhatunk, Nem kérhetünk, csak kérőt fogadunk; De én követlek, s menny lesz a pokol, Ha majd kezedtől szívem haldokol.
Kétágú szilvafa: Filemon és Baucisz Végtelen találkozás. Te, meg én: ágak felelnek, ölelnek, szeretnek. Szeretlek.
Mondd, szeplős, ha egyszer nekünk is lesz gyerekünk, hogyan fogjuk nevelni? Ugye, a mi gyerekünk nem lesz olyan magányos, mint mi voltunk, amíg te nem voltál nekem, és én nem voltam neked? Mondd, szeplős, szoktál te olyant gondolni, hogy még az egész élet előttünk áll? Ugye, te nem vagy olyan, hogy csak egy-két napra előre gondolkozol? Mert én ilyen voltam, amíg te nem voltál. Néha még ilyen sem. Néha az is hidegen hagyott, hogy holnap mi lesz. Valami lesz - rángattam a vállamat -, és ha semmi sem, az is közömbös. Amióta te vagy nekem, én annyira megváltoztam, hogy szinte nem is igaz semmi sem, ami addig volt, amíg te nem voltál.
Minden este megnézem a naplementét, és igyekszem a szívembe rejteni a lenyugvó nap utolsó sugarát, hogy átküldjem hozzád.
Pearl Harbor - Égi háború c. film
Ezen a falon, amit emelek, a te neved a vakolat.
Nem lehet ok arra, hogy ne akarnék a hónom alá csapott kispárnámmal beállítani hozzád.
A szívem hoztam el. Csinálj vele Amit akarsz. Én nem tudok mást tenni És nem fáj nekem semmi, semmi, semmi, Csak a karom, mert nem öleltelek.
Hát csak úgy szeress, ahogy szeretni érdemes. Semmivel sem törődve, szabadon hagyva engem.
Ha nem szerethetlek félelem nélkül, akkor nem merhetlek szeretni.
Szeretlek, mert fölfoghatlan vagy; Bűvös-bájos fátyol föd el. Szeretlek, mert olyan titok vagy, Amiben mégis hinni kell.
Szeretem lelkednek Magas röpülését, Szeretem szivednek Tengerszem-mélységét, Szeretlek, ha örülsz És ha búbánat bánt, Szeretem mosolyod S könnyeid egyaránt.
Szeretlek szivemmel, Szeretlek lelkemmel, Szeretlek ábrándos Őrült szerelemmel!... És ha mindezért jár Díj avagy dicséret, Nem engem illet az, Egyedül csak téged.