Idézetek a vallomásról
Kérlek, higgy, hogy neked higgyek, Kérlek, bízz, hogy bízhassak én! Kérlek, szólj, hogy hozzád szóljak, Kérlek, élj, hogy élhessek én!
Szivem sziveddel, mondom, olyan egy, Hogy már a kettő nem két-számba megy: Egy eskü lánca fűzi kebelünk: Két kebel, egy hit: összes lételünk.
Te vagy szememben az egész világ: Ki mondaná hát, hogy magam vagyok, Midőn egész világ néz itt reám?
Ne csókolj úgy, mint egy nőt, ha úgy akarsz kezelni, mint egy gyereket.
Te ki vagy te csupa ki nem mondott kérdés csupa el nem dúdolt dal kilenc meg nem élt élet ajkadon rémisztő vörös, édes mosoly.
Úgyannyira kellettél nekem, hogy már-már önmagadtól is elvettelek volna, holott határozottan kár lett volna érted. Ijesztően háborodottá tettél. Félelmetes dolgokat tudtam meg magamról, általad.
Hiába millió hang, Csak a tiéd hallom. Az én nyelvemen beszélsz, Talán nem is létezem Nélküled.
Ha veled vagyok, jobb vagyok magamnál.
Mondani akarom, hogy te vagy az én kicsikém, hogy öregen és ősz hajjal is szeretni foglak - akkor is, ha ez biztosan nem történik meg. Meg még azt is, hogy tudom, hogy örökké hűséges leszel hozzám - pedig ez sem történhet meg. Folyton falakba ütközöm, ha ki akarom fejezni, hogy szeretlek.
Te és én ugyanazok vagyunk. Amikor a szemedbe nézek - tudod ezt. Amikor a szemembe nézel - tudom ezt.
Ha a fények kihunynak, még akkor is láss, Láss és érezd, kinek vagy fontos, Mert vannak olyan pillanatok, Amik szebbek, mint a csillagok.
Nincs még egy pillantás, mi vérem szítaná, Nincs még egy érintés, mi hangom fojtaná, És úgy ringatna el, hogy könnyű álmot szór, Olyan, mint Te, nincs még egy, tudom jól.
Te vagy az életem legjobb része!
Ha nem maradhatok veled, belepusztulok. Legyöngül az immunrendszerem, és végez velem valami tífusz.
Karod fonja nyakam köré a szél, a napban csókod messzi tüze él, közelebb vagy hozzám mindenkinél.
Facebook
Pinterest