Idézetek a vallásról
Ki lehet-e merni a tengert egy teáscsészével? Akik megismerték Istent, tudni fogják, miről beszélek; mások, úgy tapasztalom, sem végighallgatni nem bírnak, sem megérteni.
Nekem az imádság pillanata azt jelenti, vagy inkább az az előfeltétele, hogy tudatában vagyok - újból ráébredek -, hogy az úgynevezett "valódi világ" és a "valódi énem" nagyon messze vannak a teljes valóságtól. Amíg ebben a testben vagyok, nem hagyhatom el a színpadot, sem a színfalak mögé nem mehetek, és a zenekari árokban sem ülhetek le; de emlékezhetek arra, hogy nyilvánvaló énem - ez a bohóc vagy ez a hős - színpadi sminkje alatt bújik meg valódi személyem, akinek van élete a színpadon kívül is.
Nagyon rendjén van az, hogy ha valaki hisz valamiben, akkor egy követendő rítust is köt hozzá. Így nem kell folyton ellenőrizni, hogy helyesek-e a részletek, hisz-e valójában, mert a rítusok átsegítik a hétköznapi kételyeken.
A valláshoz nem tartozás épp olyan tiszteletet és elismerést igényel, mint ha valaki vallásos.
Gyakran mondták: "A vallás szükséges a népnek." Szerintem még szükségesebb azok számára, akik uralkodnak efelett.
A vallás (...) a társas kapcsolatok javulásának, a stresszcsökkentésnek és a placebohatás érvényesülésének olyan elegye, amely előnyös az egészségünk számára. Sok ember jobban érezheti magát, de az elme akkor sem képes csodákra.
Nehéz nem hinni semmiben. Viszont van-e hit, amely nem vakhithez vezet?
Már mást értünk erkölcs alatt, mint kétezer évvel ezelőtt. Az Ótestamentumban még többnejűségről írnak. Meg azt is mondja a Biblia (...): "Jósnőt ne hagyj életben!" Ezeket nem tartjuk be. Az az érzésem, a melegség napjainkban az újabb "veszélyes" pont, mert a társadalom is mintha a hordó csapját nyitogatná. Nagyon sokan félnek, hogy a hordó felrobban, és mindent elönt a gáz, vagy minden elsötétül. És ebbéli félelmükben a vallást hozzák elő, ami nem helyes, mert a vallás nem erre való. Az egyház nem azonos a Jóistennel.
A vallás tabunak számított, senki sem mert viccelődni vele. Pedig hát igazi aranybánya, nem igaz? Szerintem mindent szabad, sőt kell is piszkálni, hogy lássuk, lehet-e rajta nevetni.
Istennek nincs vallása.
A vallás (...) a színházban ritkán van jelen, a színészet kicsit ateista szakma. Vannak közöttünk, akik vallásosak és hisznek, de egy színésznek azért alapvetően mindent és mindenkit meg kell kérdőjeleznie. Mindegyik vallásnak vannak bizonyos kitételei, amiket, ha valaki hisz, maradéktalanul elfogad, ezek pedig megkérdőjelezhetetlenné válnak saját személyiségén belül. Márpedig a színház mindent meg akar cincálni, ízekre szedni és kiforgatni önmagából. Az a dolga, hogy vitatkozzon, kérdéseket tegyen fel, újravizsgáljon, fölforgasson.
Mára majd minden vallás kiürült, képtelen betölteni a funkcióját, nem segít az embereknek megoldani az életüket és a halálukat.
A vallás azt tanítja, hogy az ember lelke a halál után a mennybe száll, vagy egy hétszintes kertbe vándorol, netán új testbe költözik, illetve addig fekszünk a sírban, amíg el nem érkezik a feltámadás napja. És persze csak az egyik változat érvényes! Ez pedig azt jelenti, hogy milliók számára derülhet ki a "végítélet napján", hogy a halál utáni élet tekintetében az ő vallásuk épp annyit ért, mint egy beragadt iránytű. Akkor már inkább a tudomány...
Mi a rossz abban, ha az ember értelmesebb akar lenni, hogy tudást szerezzen, és megértse önmagát és a világot? - Ha olvasgatnád a Bibliát, (...) megértenéd, hogy nem rendeltetett az embernek többet tudnia, mint amennyit tudni az Úr által megadatott neki. Annak a fának a gyümölcse tiltott volt az ember számára.
Bűn volt, amikor Ádám és Éva evett a tudás fájáról. Bűn volt, amikor látták, hogy meztelenek, és megismerték a kéjvágyat és a szégyent. És kiűzettek a Paradicsomból, és a kapu bezárult mögöttük. Ha ez nincs, egyikünknek se kellene megöregedni és megbetegedni és meghalni.
Minden vallásban találhat az ember fontos eszméket, vezérelveket, és olyasmit is, ami elfogadhatatlan.
Facebook
Pinterest