Idézetek az üzletről
Ha (...) egy társadalomban tízezrével élnek a saját erejük, tehetségük által meggazdagodott emberek, akkor az a példa túlmutat az egyén sikerén, és ragadóssá válik. Példát mutat arra vonatkozólag, hogy érdemes merész célokat magunk elé tűzni, mert egy sikeresen felépített vállalkozás a siker és az elégedettség érzését nyújtja a tulajdonosnak, - és nem mellesleg megélhetést is ad a benne dolgozóknak is. Márpedig, így lesz erős és tartósan sikeres egy társadalom.
Mindig mulatok azon, amikor különböző vállalatok próbálják eljátszani, hogy ők egy közösség. Ez pedig azért sáros, mert egy közösség az önmagáért létezik, annak nincs feladata, csak saját maga fenntartása. Itt a leghülyébb is a közösség tagja, azt is szeretjük, mert idetartozik. Egy vállalatnál a leghülyébbet kirúgják, mert cél van, feladat, valamit teljesíteni kell. A tagságot pedig abból a szempontból értékelik, hogy a feladat ellátásához szükséges és hasznos-e. A közösségben ilyen nincs.
Attól lesz jó egy termék, ha igényes a vevő. A vevő pedig akkor igényes, ha ő fizeti meg a terméket. Ezért szeretek inkább a vevők pénzéből, mint az államéból élni.
A művészet az egyetlen olyan üzleti ág, ami szép. Minden egyéb unalmas, papírforma alapú, rengeteg számolással és stresszel jár.
Ha buksz egymilliót, az a te bajod, de ha buksz 5 milliárdot, az már a kormány baja.
Az üzleti életben a visszapillantó tükörben mindent tisztábban lehet látni, mint a szélvédőn keresztül.
Az alkudozással az a baj, hogy a legtöbbször valaki rosszabbul jár. Én személy szerint csak egy tisztességes árat akarok, aminek mindketten örülnek.
Minden ügyfélnek több bizalma támad, ha egy királlyal kell üzletelni. "Úgy viselkedett, mint egy király." "Királyi fizetséget adott." Nem léteznek ilyen szólások egy vezérigazgatóval kapcsolatban.
A rum parancsol, mindegy, ki a kereskedő.
A gazdasági életet csak élénkíteni és fékezni lehet. Alakítani nem.
A kereslet és a kínálat törvénye akkor is érvényes, ha a szóban forgó árucikk az emberi élet.
Mindig elsősorban az ügyet, a szenvedély diktálta cselekvést tartom szem előtt, és hiszek abban, hogy a pénz, ami a megvalósításhoz, fenntartáshoz szükséges, követni fogja a szenvedély erőteljes útját. Szerintem hibás minden előtt arra fókuszálni, hogy valami nyereséges legyen. És unalmassá, fárasztóvá is válik, ha mindig csak az a cél lebeg előttünk, hogy megtérüljön a befektetés, és kiszolgáljuk a fogyasztókat. Így könnyen elveszhet mindaz, amit, amiért és ahogyan szeretünk csinálni.
Mondjon bárki bármit, a vállalkozók nem "munkahelyteremtők". Ők igazából nem akarnak még több alkalmazottat. Csak azért vesznek fel embereket, mert muszáj.
A nemzetek a kereskedelemből és a termelésből élnek, minden egyéb csak másodlagos.
A sikeres üzletemberek között van mindenféle ember, csak ostoba nincs.