Idézetek a tudományról
A tudományos kutatások eredményeivel állandóan találkozik minden polgár, de ezeket annyira természetesnek tartja, hogy észre sem veszi. Olyan számára, mint a tiszta levegő, amit csak akkor értékel, ha maga is érzékeli a levegőszennyezést. Furcsamód azonban ilyenkor mindig a tudományt okolja a bajért, pedig csak a tudomány eredményei képesek hozzásegíteni valamennyiünket ahhoz, hogy felismerjük a bajok gyökerét, és hatásosan tudjuk azokat megszüntetni.
A tudományos gondolkodás kritikai gondolkodás. Csak a körültekintő, sokoldalúan ellenőrzött és ellenőrizhető vizsgálatoktól remélhető, hogy előrelépést jelentenek ismereteinkben, és azok beépülhetnek a tudomány egészébe.
A tudomány megköveteli a pontosságot mérésben, gondolkodásban és hivatkozásban egyaránt.
A késsel is ölnek, pedig nem feltétlenül ezért találták fel, hanem mert mindenféle hasznos dologra is lehet használni. Az emberen múlik, hogy a találmányok jó vagy rossz oldalát hasznosítja.
Nem elég egy nemzetnek, ha vitéz; bizony elvész, ha tudomány nélkül való.
A nagynéném egész biztosan a rokonom. A nagynénémnek az unokatestvére - az már nagyon kétséges, rokonom-e. De ugyanígy: a tudomány és a technika közötti határ is el van mosódva egy kissé.
A természettudomány tiszta rendszer, ami nem ismeri az egyrészt-másrészt alternatívákat, és ezért fegyelemre, önuralomra szoktatja a kutatót.
Sokan szeretik úgy elképzelni, hogy a tudomány az valami vallásos áhítatban készül, és csupa okos ember töri magát, hogy nagy felfedezéseket tegyen együttműködve a többiekkel, ez ugye szép, de nem igaz. A tudomány világa éppen olyan, mint az összes többi.
Az agy gondolkodásra való, és nemcsak gondolkodni kell, hanem élvezni, látni a szellemi élet nagyszerűségét, az örömeit is. A tudományokat át kell élni.
A tudomány szépségét, a tudományos kutatás nagyszerű izgalmát pontosan az adja, hogy tudjuk, hogy rendkívül keveset tudunk. Tulajdonképpen "nem tudásunk" felismerése az első nagy minőségi lépcsőfok a tudomány fejlődésében.
Minden új ismeret, az anyagi világra vonatkozó minden új megállapítás, egy új törvényszerűség feltárása, egy új jelenség leírása végső soron társadalmi szükségletet elégít ki.
A társadalmak természetesen bölcsen óhajtanak eljárni, amikor azt kell eldönteniük, hogy milyen technológiákat - azaz a természettudomány miféle alkalmazásait - kell fejleszteni és milyeneket nem. De ha nem pénzelik az alapkutatást, ha nem támogatják a tudás önmagáért való gyarapítását, akkor veszedelmesen korlátozottá válnak a választási lehetőségeink.
Hosszú távon a gondolkodók és a tudósok fogják jobbá tenni az emberek életét.
A tudományos alapkutatások erős, előrelátó és folyamatos elősegítése nélkül abba a helyzetbe jutunk, mint amikor valaki föleszi a vetőmagot: ezzel ugyan egyetlen télre elhárítja az éhínséget, de minden reményét elherdálja annak, hogy a következő télen is életben maradhasson.
Túlontúl hajlamosak vagyunk arra, hogy a technológiai eszközöket okoljuk azok bűneiért, akik használják őket. A modern tudomány termékei önmagukban véve nem jók vagy rosszak. Értéküket inkább az határozza meg, hogy miként használják őket.