Idézetek a tudományról
Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni.
Ha megnézzük, mit is tudunk az atomok viselkedéséről, azt találjuk, hogy sokkal kevésbé engedelmeskednek törvényeknek, mint korábban hitték; azok a törvények, amelyek megszabják viselkedésüket, tulajdonképpen olyan statisztikai átlagokra vonatkoznak, amilyeneket véletlen eseményekből szokás számolni. Van egy olyan törvény, mint mindannyian tudjuk, hogy ha kétszer dobunk egy dobókockával, akkor nagyjából 36 esetből egyszer fogunk két hatost dobni. Ezt mégsem tekintjük bizonyítéknak arra, hogy a kockadobás eredményét pontosan megtervezett törvény szabályozza - éppen ellenkezőleg, ha minden esetben két hatost kapunk, akkor fogjuk gondolni, hogy az eredmény tudatosan megtervezett. A természeti törvények jelentős része éppen ilyen jellegű.
A tudomány az előző nemzedék által ráhagyott ismeret tömege arányában halad.
Nem létezik szerintem olyasmi, hogy magyar tudomány. Mindig berzenkedtem attól, amit úgy neveznek, hogy a magyar tudomány ünnepe. Szerintem ha valahol erősen hangsúlyozzák, hogy magyar tudományos eredmény, ott valami gyanús, mert az annak szimbóluma, hogy valamilyen kutatás periferiális, provinciális, a világ számára valójában érdektelen, csak mi magyarok vagyunk büszkék rá. Olyan, hogy magyar tudós, természetesen létezik, de ez nem azt jelenti, hogy az eredmény, amire jut, az magyar eredmény lenne.
A mai tudomány (...) gyári tömegtermelésre hasonlít. Kiképezik a munkásokat, beállítják őket a futószalag mellé, és azt várják tőlük, hogy publikáció formájában termeljenek nagy tömegben.
A tudomány a vallási buzgalom és a babona mérgének nagy ellenszere.
Az ember egy életkor után már nem képes lépést tartani a tudománnyal, és észre sem veszi, hogy kinevetik a háta mögött.
Rengeteg olyan dolog van az ég és a föld között, amiről ma még nem is álmodunk. Talán sikerülni fog a jövőben az emberi értelemnek olyan jelenségeket és erőket felfedezni, amelyek segítségével egészen más úton törjük át azt az akadályt, ami ma áthághatatlannak látszik.
A tudomány szisztematikus módszer a világ összefüggéseit leíró általánosítások megalkotására és vizsgálatára. Tisztán intellektuális játékként is létezhet, amely sem jó, sem rossz hatást nem gyakorol az emberek gyakorlati életére; az ókori Görögországban többé-kevésbé így volt. A technika viszont a tudományos eredmények felhasználása a mindennapi élet céljaira, és ez a felhasználás lehet bölcs vagy esztelen, hasznos vagy káros. Azok, akik a technikai döntésekért felelősek, igen gyakran nem tudósok, és keveset tudnak a tudományról, de hajlandóak kiszolgálni az alantas emberi mohóságot a közvetlen, rövid távú előnyökért - és a közvetlen haszonért.
Bármely tudós egyik legfontosabb kötelességének tartom, hogy átadja ismereteit a diákoknak és a nagyközönségnek.
Az első lépésért Nobel-díj szokott járni, a másodikért egy lábjegyzet a tudománytörténeti könyvekben.
Az igazság a tudós leghatékonyabb fegyvere, de gyakran a vesztét okozza.
Mi mindannyian, tudósok, filozófusok, hétköznapi emberek együtt boncolgathatjuk: miért létezünk, mi és a Világegyetem. Az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz, ha erre a kérdésre választ találunk - mert akkor megismerjük Isten gondolatait.
Az új felfedezés olyan, mint a villámcsapás, mely felfrissítheti a levegőt, de szörnyű szerencsétlenséget is okozhat.
A gondolkodó a saját cselekedeteivel, kísérleteivel elsősorban felvilágosítást akar kapni valamiről: siker és sikertelenség számára elsősorban válaszok. De a kudarcon érzett bosszankodást vagy megbánást átengedi azoknak az embereknek, akik csak parancsra cselekszenek és akiknek verésre kell számítaniuk, ha a nagyságos úr elégedetlen az eredménnyel.
Facebook
Pinterest