Idézetek a tudományról
Kérdezzünk! Fedezzünk fel! Nézzünk be a kövek alá! Kérdőjelezzük meg a saját viselkedésünket, a cégünkét, az alkalmazottainkét és más vállalatokét, az intézményekét, a politikusokét és a kormányokét is! Ezáltal talán mindnyájan felfedezzük azokat a megoldásokat, amelyekkel lebonthatjuk korlátaink némelyikét. Ennél fontosabb célja a társadalomtudománynak nem lehet.
A tudományos élet egyik legcsodálatosabb vonása, hogy mi magunk választhatjuk ki a munkatársainkat a feladataink során.
A kis tények vezetnek a nagy tudáshoz.
Konspirációs teóriák szövik át az előítéletes gyűlölségek terebélyes szövetét, s hazugságok viselik a hitelesség gúnyáját. Ma nem csupán a tudomány és az értelem, hanem egyidejűleg az irracionalizmus korszakában is élünk. Sokan, akik a tudományos és a technológiai forradalom bűvöletében élünk, el sem tudjuk képzelni, hogy e két világ vetélkedésében a tudás marad majd alul a miszticizmussal szemben, pedig ez is egy lehetséges forgatókönyv.
Ez a feladatunk most: annyit fejlődni egyéni emberként, egyfolytában megújulva, hogy a technológia vállára állva még tovább lássunk. Néha az is a vállunkra fog állni, de aztán a kihívás, hogy újra felálljunk, és mi álljunk a technológia vállára, hogy az egészítsen ki minket. Ne lecseréljen, hanem többé tegyen minket, agyunkat, kezünket toldja meg a végtelenségig.
Ez a science fiction szerepe: ragasztóanyag a valóság és a lehetséges jövő között.
A legszomorúbb dolog a tudományos kutatással kapcsolatban az, hogy amikor az ember még fiatal, sok ideje van, azonban senki nem ad neki pénzt. Mire egy kissé feljebb tornázza magát a ranglétrán, már általában képes rábírni valakit, hogy támogassa, soha nincs azonban elég ideje arra, hogy bármi érdemlegeset tudjon tenni.
A jó tudósnak mélységesen tisztelnie kell a természet titkait.
Minél alapvetőbb egy felfedezés, annál távolabb esik a gyakorlati felhasználástól, annál kevésbé függ össze a mindennapi problémákkal. Mégis ezek a nagy alapvető felfedezések viszik előre az emberiséget.
Az emberi értelem képes szabályszerűségeket és új gondolatokat fölfedezni. Ez volt a legnagyobb találmány - hogy találmányok lehetségesek.
Egy modern felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az összes ismert tudással. Ha nem áll ellentétben, akkor csak egy kis adalék.
A világ filozófiai alapú leírása korábban az egyetlen lehetőség volt arra, hogy állításokat fogalmazzunk meg annak működésére vonatkozóan. Ma a filozófia inspirálhat, kijelölheti a gondolkodás kereteit, megadhatja a bizonyítás kritériumait, de nem helyettesítheti a kísérleteket és a megfigyeléseket.
A világ (...) egységesebb, mint hisszük. Nincs úgy felparcellázva, hogy lehet külön l'art pour l'art, semmire sem jó igazságokat keresni, és egy másik dobozba gyűjteni azokat az igazságokat, amelyek aktuálisan hasznosak.
A szellemvilágban nincsenek nagy országok és kis országok, ott nincsenek országhatárok. Minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, teljesen függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli a helyét a világban.
A fizika, a kémia és bármely tudomány területén elért felfedezések magasabb értelemben nem rendelkeznek szerzőséggel.