Idézetek a tudományról
A legtöbb tudományos kutatás mindössze továbbfejleszti meglévő tudásunkat. Nagyon kis része a tudománynak az, ami alapvetően újat hoz, ami "bolondságos" tudomány. Bár a legtöbb szokatlan ötlet sohasem valósul meg, de ami igen, az nagy ugrást jelent az emberiség fejlődésében.
A felismerések a történelemben nem a keresésnek, hanem a véletlennek az eredményei. Vagyis, ha valamit egy irányban keresnek, akkor egy másikban találják meg. És minél többen mennek egy bizonyos irányba, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a dolog kudarccal végződik, mert ott biztosan nem lehet megtalálni. Ez a kutatás logikája.
A tudomány irányítja a világot, a művészet pedig lakhatóvá teszi.
Azt, hogy oda mennek, ahol nem járt még ember, hogy olyan tájakat látnak, amelyeket még szem nem látott - ezek nemcsak a romantikus utazók vágyai voltak, hanem azoké az embereké is, akik a nagybetűs Természettudományt szolgálták az emberi ismeretek bővítésével.
A tudomány velejében mindvégig megmaradt művészetnek, és úgy hiszem, magvát tekintve a tudomány mindig filozófia is.
A tudomány sosem tökéletes, mindig nyitott a másnapra, a másnapi felfedezésre, amivel majd kibővítik vagy korrigálják a tévedéseit. A művészet azonban mindig zárt marad, tehát valamilyen értelemben kívül tud maradni az időn; mert Bach olyan tökéletes, hogy azt soha senki nem fogja tudni felülmúlni.
A tudomány mindent megkérdőjelez, saját magát is, és állandóan újra ellenőrzi a saját eredményeit.
Az az univerzum, amit az első égbe tekintő civilizációk óta ismerünk, csak árnyéka annak, ami ténylegesen odakint van. Azaz vakok voltunk a valódi univerzumra, mert szemünk számára csak egy része látható, és a mi igazi világegyetemünket még csak most kezdjük felfedezni.
A konferenciákon olykor a legfontosabb beszélgetések az előadások közti szünetekben, vagy este, egy sör mellett bonyolódnak.
Ha az embert Stephen Hawkingnak hívják, és elkövet egy iszonyú baklövést, attól még Stephen Hawking marad; ha az ember harminc év alatti posztdoktori kutatóként követ el iszonyú baklövést, elnyeli a föld, mintha soha nem is létezett volna.
A tudomány a tudás felhalmozásáról, gyarapításáról szól. Amennyiben gyakorlati problémák megoldására próbáljuk felhasználni, úgy sokszor kudarcot vallunk, miután nincs meg a kellő mennyiségű tudás a konkrét gondok megoldásához.
Tudtátok, hogy először Voltaire vetette fel, hogy a világegyetem egy hatalmas robbanástól keletkezett? (...) És Goethe vetette fel először, hogy a spirális ködökben nagy mennyiségű csillag örvénylik. Most ezeket hívjuk galaxisnak. Vicces, hogy az új tudományos elképzelések hányszor származnak kísérletező művészeti elképzelésekből.
A tudomány maga, ha alkotó munkának tekintjük, nem szervezhető. Ellenben a tudományos módszerek, a tudományos munka feltételei - azok szervezhetők.
A tudomány bizonyítékokon alapuló konklúzió.
A természettudományok igazságain kívül minden üres fecsegés ezen a világon.