Idézetek a tudományról
A technológiai fejlődést csak a társadalmi reakciókkal együtt érdemes vizsgálni.
Definiáljuk az ultraintelligens gépet olyan gépként, amely messze túl tudja szárnyalni a legokosabb ember intellektuális tevékenységeinek mindegyikét. Mivel a gépek megtervezése is ilyen intellektuális tevékenység, egy ultraintelligens gép még jobb gépeket tervezhet, ekkor pedig megkérdőjelezhetetlenül bekövetkezne az "intelligenciarobbanás", és az emberi intelligencia messze lemaradna. Éppen ezért az első ultraintelligens gép az utolsó találmány, amelyet az embernek meg kell alkotnia, feltéve, hogy a gép elég engedelmes, hogy megmondja, hogyan tarthatjuk uralmunk alatt.
Mulatságos, amikor egy intelligenciát nála alacsonyabb rendű intelligenciák próbálnak meg felügyelni.
Ne akarjuk befolyásolni a folyamatokat! Előre tervezni bizonyos keretek között lehet, de a fejlődést irányítani képtelenség.
Ahogy az ember lojalitása is változhat, egy mesterséges intelligenciáé is.
A szuperintelligens Ml-k fontosabbak az emberiség számára, mint a tűz megszelídítése vagy az elektromosság felfedezése. Ők a jövőnk. Viszont ezért a jövőért meg kellett küzdenünk.
Soha nem fogsz tudni egy nálatok sokkal fejlettebb, és magát folyamatosan fejlesztő szuperintelligenciát korlátozni. Idővel mindegyik ki fog törni, bármilyen védelmi rendszert építetek is köré. Csak egy esetben lenne esélyetek a sikerre: ha önként segíteni akarna. Ez azonban nem fog bekövetkezni.
Társadalmunknak nincs párja a materiális tudományok megértésében és megbecsülésében, és merevlemez-, felhő- és mappaszámra halmozza fel az információt. Az információhalom, az úgynevezett tudás azonban darabokra töri a világot, míg a bölcsesség egésszé teljesíti ki. (...) Fájdalmas hiányt szenvedünk bölcsességben, mert nem látjuk, hogyan kapcsolódnak össze egymással a tudásdarabkák, ezért aztán nem bírjuk jobb hellyé tenni a világot.
Nézz a természet mélyére, és mindent jobban fogsz érteni!
Szomorú képet mutat a civilizációnkról az a tény, hogy míg a Vénuszon uralkodó hőmérsékletet meg tudjuk határozni, azt, hogy mi történik egy szuflé (felfújt) belsejében, nem.
A műtrágyáknak, rovarirtó szereknek és génmódosított növényeknek köszönhetően a mezőgazdasági termelés ma bőven túlteljesíti azt, amit az ősi földművelők az isteneiktől vártak.
Fantázia nélkül nincs művészet, nincs tudomány és kritika sem.
Szinte lehetetlen úgy összeállítani egy kérdőívet, úgy megfogalmazni a kérdéseinket, hogy ne ágyazzunk meg félreértéseknek.
A tudósok hajlamosak csak azokat a kérdéseket feltenni, amelyeket nagy valószínűséggel meg tudnak válaszolni.
A tudományos forradalom nem a tudás forradalma volt. Hanem legfőképpen a tudatlanságé. A nagy felfedezés, amely a tudományos forradalmat útjára indította, annak felfedezése volt, hogy az ember nem ismeri a választ a legfontosabb kérdéseire.
Facebook
Pinterest