Idézetek a tudományról
Talán furcsán hangzik az, hogy a tudós ugyanúgy a teljes személyiségével vesz részt az alkotásban, mint a művész, ám ezen a téren a tudós és a szakember között körülbelül olyan a viszony, mint a művész és az iparos között.
A tudománynak a világ megismerésében, a tudományos orvoslásnak pedig a gyógyításban nincs alternatívája.
Az emberiség fejlődéséért teljes mértékben a természettudomány, nem pedig a morál, a vallás vagy a filozófia felelős.
A tudomány ugyan nem a valós világ tökéletes képe, de mankót tud adni az ebben való tájékozódásra.
A tudós csak a könyvtár módja, hogy egy másik könyvtárat hozzon létre.
A tudósok nagyon ambiciózus személyiségek, tele versenyszellemmel. Ha úgy gondolnák, hogy a filozófia a segítségükre lehet, megtanulnák és használnák. De nem teszik...
A technológia hatalmat ad az életnek, hogy soha nem látott módon felvirágoztassa vagy éppen elpusztítsa önmagát.
Az agy kvarkokból és elektronokból áll, amelyek úgy rendeződnek el, hogy egy erős számítógépet alkossanak, és nincs olyan fizikai törvény, amely megakadályozná, hogy még intelligensebb kvarktömböket hozzunk létre.
Mit jelent manapság embernek lenni? Mit tekintünk valódi értéknek önmagunkkal kapcsolatban? Mi különböztet meg bennünket a gépektől és más létformáktól? Mi az, amit mások értékelnek bennünk, olyannyira, hogy még munkát is ajánlanak nekünk? Bármit is felelünk e kérdésekre egy adott pillanatban, egyértelmű, hogy a technológia térnyerésével folyamatosan módosulnak a válaszaink.
Ha a gép képes gondolkodni, akkor akár nálunk intelligensebben is gondolkodhat - de mit jelent ez ránk nézve? Még ha a gépeket alárendelt helyzetben is tarthatnánk, (...) ez a tény komoly alázatra kell hogy késztessen bennünket.
Az élet jobbára értelmét veszti, ha az a sorsunk, hogy ostobán meredünk az ultraintelligens gépekre, ahogy számunkra érthető babanyelven igyekeznek leírni egyre lenyűgözőbb felfedezéseiket.
A tudomány a tudás és megértés, míg az irodalom és művészet a szépség és tapasztalatszerzés terét igyekszik tágítani.
Az általános mesterséges intelligencia igazi veszélye nem a rosszindulat, hanem a kompetencia. Egy szuperintelligens MI kimagasló teljesítményt nyújthat céljainak elérésében, ám ha ezek a célok történetesen nem esnek egybe a mieinkkel, nagy bajban leszünk.
Mi, emberek, először felfedeztük, hogyan másolhatunk le gépekkel természetes folyamatokat, és szelet, villámlást meg lovakat helyettesítő munkagépeket készítettünk magunknak. Aztán fokozatosan rájöttünk, hogy gép az a test is, amelyben élünk. Az idegsejtek felfedezésével pedig halványulni kezdett a határ test és elme között. Olyan gépek következtek, amelyek nemcsak izomerőben, de gondolkodásban is felülmúlnak minket. Saját magunk megismerésével párhuzamosan talán egyre elavultabbak leszünk.
Semmi nem segít hatékonyabban leépíteni a tekintélyelvűséget, mint a tudomány térnyerése.
Facebook
Pinterest