Idézetek a tanácsról
Szüntelenül észben kell tartanod, hogy a sors olykor súlyos akadályokat gördíthet elénk. De ha válaszúthoz érsz, és bizonytalan vagy, hogy melyik úton menj tovább, könyörgök, hallgass az előérzetedre, a megérzés adományára. Meglátod, sosem fog cserbenhagyni.
Néha még egy rossz tanács is jó utat mutathat.
Bár családunk, barátaink és szomszédaink boldogan adnak tanácsokat arra vonatkozóan, hogy mit csináljunk, alapvetően a mi felelősségünk, hogy kijelöljük az utunkat. Ne felejtsük, hogy nem kell elsőre jó döntést hoznunk. Az élet rengeteg lehetőséget tartogat mindannyiunk számára, hogy új és meglepő módokon fedezzük fel és értékeljük újra készségeinket és szenvedélyeinket.
Ha valami rossz érzést kelt benned, az alighanem rossz is. Bízz a megérzéseidben.
Ha a falnak szorítottak és már elfutni sem tudsz, akkor fordítsd a hasznodra.
Bánj úgy a hölggyel, mint egy királynővel. Mert te, barátom, megtaláltad a tökéletes nőt! Ha valaha olyan szerencsés lennék, hogy megtalálnám a tökéletes nőt, minden nap virágot adnék neki. Nem akármilyen virágot, érted? Orchidea a kedvence, a fehér. És az ágyba reggeli. Hat vekni búzapirítós, mindkét oldalon megvajazva, héj nélkül, úgy szereti. Az én vállamon kisírhatná magát, a barátja lennék és minden nap arra gondolnék, hogy hogyan nevettessem meg. Csodálatos a nevetése.
Egy tönkrement házasság egész hasznos lehet, ha az ember másoknak próbál segíteni, hogy megmentsék a kapcsolatukat. De megértem, hogy az emberek nem szívesen járnának olyan pszichológushoz, aki a saját életét sem képes kézben tartani. Ahogy bulimiás táplálkozási tanácsadóhoz sem. Vagy kövér fitneszedzőhöz.
A félelem néha jó tanácsokat tud adni.
Ha az emberek nem kérik a tanácsodat, akkor nincs rá szükségük. Ha tanácsot kérnek, de nem fogadják meg, akkor sincs rá szükségük.
Az ember nem lehet eléggé körültekintő, ha mások sorsába merészel beleszólni, különösképpen, amikor a sorsnak egy olyan fölbonthatatlan és szent fordulatáról van szó, mint a házasság.
Bolondnak tanács sárba vetett kalács.
Az emberek szívesebben követik példánkat, mint tanácsainkat.
Az ember mindig csinálja az ellenkezőjét annak, amit mások javasolnak, s akkor nem fog tévedni. Ez az én alapelvem. Azért, mert mindenki a saját érdekét nézi, és nem a másét.
Sokszor, ha megkérdeznének, jó tanácsot tudnánk másoknak adni abban, amiben mi magunk bakot lőttünk.
Ha kérdeznek, szívesen megosztom a véleményemet, adok tanácsot. Van, aki issza a szavaimat. De akinél azt látom, alig várja, hogy abbahagyjam, nem erőltetem. Minek vesztegessem az időmet?