Idézetek a tanácsról
Kinek nem lehet tanácsolni, azon nem lehet segíteni.
Ha elszalasztottad a kedvező pillanatot, várj! Hátha jön egy másik. Ha nem jön, tévedtél... de többnyire jön. Akkor aztán ne habozz!
Ne feledd, hogy mindegyik sérülésünk azért létezik, hogy emlékeztessen minket: ha mások szenvedést okoznak nekünk, akkor ennek az az oka, hogy mi is így teszünk másokkal vagy önmagunkkal.
Amikor felüti fejét az önzés, adj nekik nagylelkűséget, amikor a bizalmatlanság kísérti őket, adj nekik erkölcsi erőt, amikor meg nem értés honol, adj türelmet és gyöngédséget, és amikor a szenvedés életük részévé válik, adj nekik erős hitet és meginghatatlan szerelmet.
A fa arra dől ki, amerre hajlik. Légy óvatos, merre hajolsz!
A nagyságot nem kisebbíti, és a tehetségnek nem mond ellene, ha tanácsot kérünk, inkább becsületünkre válik, ha a balsors ártalma ellen az értelem oltalmát keressük.
Ne nézd el magadban azt, amit másokban nem tudnál helyeselni!
Ajándék lónak mindig nézd meg a fogát! Néha kiderülhet, hogy a trójai fajtához tartozik.
Amit megtanultam, hogy ne változtasd meg önmagad, mert kifogysz az olyan dolgokból, amivé még válhatsz.
Ha valakit meg akarsz nyerni, ne te adj neki, hanem érd el, hogy ő adjon neked valamit. Bármilyen apróságot. Azt érzi majd, hogy szívességet tett. Ez olyan tudatalatti.
Ha végre rájöttél, hogy eddig nem úgy éltél, ahogy kellett volna, ragadd meg a pillanatot és változtass az életeden! Igen, nem egyszerű, de ismerek pár olyan embert, akiknek sikerült, és szembe tudnak nézni a múltjukkal.
Fogd fel füleddel a rügyező fák neszét ibolyántúli estek illatát szívja orrod segíteni sose mulaszd aki gyengébb tenálad s az öröklét pávaszeme őrködjék sorsod felett.
Ha nincsenek boldog emlékeid, csinálni kell párat.
Herceg, s mind, akit víg öröm ölel, e rímet vésse jókor még eszébe: mert élni édes, ámde halni kell. Minden emberi vágynak ez a vége.
Ez a túlélés titka. Ne háborúzzanak. Főleg önmagukkal ne!