Idézetek a sorsról
Vannak dolgok, amik nemcsak meghatározzák a sorsokat, hanem be is határolják, és ezen nem segítenek az álmok.
Az, ami történik velünk, nem "véletlen", hanem egy minta része, amely addig ismétlődik periodikusan, amíg fel nem oldják. Néhány öntudatlan embernél az ismétlődési ráta három hét, másoknál három év, megint másoknál három élet.
Félelem, hit, szerelem. Jelenségek, amelyek meghatározzák sorsunk alakulását, erők, amelyek jóval a születésünk előtt hatni kezdenek és az elmúlásunk után sem szűnnek meg.
Az életünk nem csupán a miénk. Az anyaméhtől a sírig kötődünk másokhoz - a múltban és a jelenben. És minden bűntettel vagy kedves gesztussal a jövőnkhöz járulunk hozzá.
Ha egyelőre nem is tudunk változtatni a sorsunkon, a jelen pillanatban pozitív hozzáállást alakíthatunk ki magunkban sorsunk iránt. Aztán kinyílik ez az ajtócska, és hirtelen megállapítjuk, hogy nyitott kapuk vannak ott, ahol korábban falakat sejtettünk.
Semmi sem történik ok nélkül. Azokat az embereket, akik kapcsolatba kerülnek veled, és megérintenek érzelmileg, nyolcvan százalékban saját mágnesed, húsz százalékban pedig a külső tényezők vonzották hozzád. Ha látszólag véletlenül is léptek be bizonyos emberek az életedbe, hidd el, jó okuk volt rá.
Vannak dolgok, amikre nem lehetünk hatással, amik csak úgy megtörténnek. Egyesek sorsnak nevezik, mások tiszta balszerencsének.
Minden ember életében vannak szerencsétlen percek, amelyekben valami elindul, aminek tragédia a vége.
Amíg azt hiszed, hogy a sorsodnak áldozata és nem tettese vagy: menthetetlen vagy.
Sírni lenne kedvem, mert a sorsunk megmásíthatatlan, a tények pedig szilárdabbak a piramisok kőtömbjeinél, akkor is elénk tárulkoznak, ha szánt szándékkal elhanyagoljuk, vagy vastag homokréteg alá temetjük őket.
Engedd el. Ne ragaszkodj semmihez, hagyd, hogy az Élet mindent az útjára pakoljon. Ha nem követelőzöl, ha nincs kapkodás, tökéletesen összerakja a következő lépéseket, neked csak bíznod kell benne, és lépni nagyokat. Ne legyen energiád kontrollálni a jövőt, vagy a következő lépést fürkészni. Nem megy, és nem is fog menni, ne is akard, hiszen az nem a te dolgod. Annyi kell csak, hogy hallgass az érzéseidre, azok után menj, és tudd, hogy az Élet majd szépen hoz mindent, ha pedig élvezed a pillanatot, és nem a következőn agyalsz, minden a helyére fog kerülni, mert bízol abban, hogy ez nem is lehet másképp.
A sors maga a szükségszerűség, amely véletlenekben jelentkezett. Minden szó, amit kiejtünk, önmagában véletlen, akármilyen következményekkel jár is. De kövesd csak nyomon kiejtett szavaidat, meg nem gondolt cselekedeteidet, kövesd nyomon a saját tudatos és nem tudatos lelki életedben... ki fog derülni, hogy nagyon is indokolt volt, hogy ezt vagy azt mondtad vagy tettél.
Tudom, nem hiszel a sorsban. Nem hiszed, hogy előre meg lehet írva, milyen feladatod van a világon. De az egy dolog, hogy te nem hiszel benne... attól még munkálkodhatnak olyan erők a világon, amelyekről nem tudsz, vagy nem vagy hajlandó tudomást venni róla. Ezt fogadd el, kérlek!
Nincs tervem, de ennek a folyónak sincs terve. Biztos nem gondolkozik azon, hogy honnan is jött, vagy hová tart, hanem halad az útján. Lehet, hogy mi is tanulhatnánk valamit a folyótól.
A sors hajlamos tökéletesen jelentéktelen napokat kiválasztani a jelentős fordulatokhoz.