Idézetek az öregedésről
Kétéves koromban nagyon ideges lettem, mert egy év alatt megdupláztam a koromat. Arra gondoltam, hogy ha ez így megy tovább, hatéves koromra kilencven leszek.
Néha azért jusson eszedbe: az évek múlásával te is visszaadogatod a díszeidet. Ám ha közben lélekben gyarapodsz, nem érhet veszteség, mert e csinosságok vonzatai - szeretet... - megmaradnak, felkavarhatatlanná mélyülnek, más értelmet nyernek, és kiderül, sosem a külsőnek, hanem a teljes lényednek szóltak.
Én - hazug a rím - nem leszek soha vén.
Némely gondolkodók szerint az ifjúsága múltával az ember már nem megváltoztatni akarja a világot, hanem kitalálja magának a saját változatát.
Honnan tudhatod, hogy öregszel? Az orvosodnak azt mondod, hiszen még nem haltál meg, erre elkezd vitatkozni veled.
Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet.
A tükör leghűbb barátunk - velünk együtt öregszik.
Ha már nem tudunk gyerekesen viselkedni, akkor megöregedtünk.
Ne dühöngj, hogy megöregedtél, van, akinek ez sem sikerül.
A pillanatok öregítenek, nem az évek.
Hogy öreg volt-e? Amikor meggyújtották a gyertyákat a születésnapi tortáján, hat ember hőgutát kapott.
A bölcsesség kora nem rendelésre jő, s a vén agy éppúgy meghibbanhat, akár a fiatal.
Amikor megöregszel, három dolog történik. Először is megkopik a memóriád, és a másik kettőre nem emlékszem.
Az ember nem évei száma miatt hal meg, hanem mert nem találja meg elveszett ifjúságát.
Nem csak testünket kell istápolnunk, hanem elménket és lelkünket még sokkal inkább, mert az ész fénye is, mint a lámpás, ha olajat belé nem csepegtetünk, kialszik öregkorban.
50 évesen mindenkinek olyan arca van, amilyet megérdemel.
Az értelem akkor kezd élesen látni, mikor a szem ereje tompulni kezd.