Idézetek a munkáról
Verejték nélkül termett gabonának szára törékeny és kalásza léha.
A munka annyiban különbözik csak a morfiummámortól, hogy ez utóbbit mesterségesen elő lehet idézni, a munka közben megszerezhető kábulatért viszont keményen meg kell izzadni.
Arra tanítanak, hogy éberek legyünk, hogy megoldjuk a problémát, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket, hogy megtaláljuk az okokat, míg rá nem jövünk, mi is ez, és szembe nem nézünk vele. Mindez nagy elővigyázatosságot igényel, mert akár túl is pöröghetünk. Olyan problémákat generálunk, amik nincsenek.
Aki egy állásra pályázik és nem ért egyet a jövőbeni munkaadójával, az vagy bolond, vagy elvei vannak.
A feladat és a teljesítmény egymást gerjesztő mozzanatok. Ha felkarolnak, könnyebben kijavítod a hibádat. Ha pedig képességeidet a lehető legmagasabb szintre emelted, akkor az isten sem ment meg attól, hogy felkaroljanak.
Majdnem mindegy, hogy valaki a szaktudását konkrétan milyen területen szerezte, azt élete folyamán úgyis néhányszor valami egészen másba kell konvertálnia gyorsan változó korunkban. A 21. századi oktatás lényege egy jó minőségű alaptudás megszerzése valamiben és a konvertálás képességének kialakítása.
A vas maga sem állhat ellen az időnek, s ilyen az ember. Ha munkára használják, elkopik, ha a földön hever, a rozsda emészti meg. Miután már veszni kell, jobb százszor elkopni, mint elrozsdásodni.
Apa a munkában látta a mulatságot. Az ő felfogása ez volt: emberek egyszerűen nincsenek, csak munkások; kivéve a koldusokat meg a nagy urakat. Mindenki a munkáért él. A munka mögött nem látni az embereket.
A munka nemcsak szerkezetet és rendezettséget ad életünknek, hanem biztosítja nekünk azt, hogy büszkék lehessünk magunkra, lássuk az eredményeinket és megkapjuk a beteljesülés érzetét.
Bárki szentté teheti azt a munkát, amit az élet ad neki.
Az alkotóerő idomíthatatlan vadállat. Ha kushad, akkor a legveszélyesebb: nem tudhatjuk, alszik-e vagy megdöglött végleg? Ha "harap", az már megkönnyebbülés.
Soha nem hittem az istenadta tehetségben. Imádtam a munkámat és megtettem mindent, ami tőlem telt.
Nem lehet a magánéletet annyira szétválasztani a szakmai élettől, hogy az ember jellemhibái ne találjanak utat a munkájába is.
Azért járunk iskolába, hogy utána dolgozhassunk, és azért dolgozunk, hogy utána szabadságra mehessünk. De akkor miért nem kezdjük rögtön a szabadsággal?
Az élet akkor szép, ha olyasmiért dolgozunk, amiért érdemes.
Facebook
Pinterest