Idézetek a munkáról
Egy szép napon állati öregnek fogsz kinézni, ha állat módjára dolgozol.
A felülről jövő segítség nagy áldás, de a magunk keze és esze munkája mégis alighanem többet ér valamivel. Ha a sejtelmem nem csal, valószínűen reálisabb és megbízhatóbb forrása a jövedelemnek.
Aki nem tud már dolgozni, az álljon odább, és ne vegye ki a dolgozni tudók szájából a kenyérnek még egy morzsáját sem. De - tudod, hogy a te sorsod is ez?
Ha egy gyerek elé egy csomó játékot teszünk, különféle játékokat, végül is egy mellett fog megmaradni, és az államnak az lenne a kötelessége, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek közt ez a játék végleg megmarad a gyereknek. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a boldogság és a hosszú élet titka. Hogy mindenki úgy éljen, hogy csak azt csinálja, amit szeret, a bölcsőtől a sírig.
Az az igazi kihívás, ha az ember megmarad egy olyan állásnál, amely többé nem kínál kihívást számára.
Rendes munkát akarsz?! Csináld magad!
Ahogy a mondás tartja: ne vidd a piszkos ruháidat a munkahelyedre.
A mindennapi munka úgy kell nekem, mint a levegő.
Az ősemberek és az egyetemisták a mának élnek. Csakhogy egyszer véget érnek a boldog évek, kiűzetünk az egyetem paradicsomából, és mehet mindenki arca verítékével dolgozni, felelősséget vállalni, jövőt építeni.
Tanuld meg: mindenki azzal kezdi a működését, hogy lecsepüli az elődje munkáját - vízvezeték-szerelőtől egészen le a miniszterelnökig. Ezzel eleve biztosít magának valamiféle felmentést: ő ugyan megpróbálja, ért is hozzá, de hát ahogy ez a dolog el van rontva!
A munkacsoportok azért rühellik a heti teljesítmény-beszámolókat, mert ezek ékesen bizonyítják, hogy teljesítményről szó sincs.
Nem érdemes megvárni, amíg már látszik, hogy probléma van.
Az én üzletem a művészet; ez az én tőkém, a gyermekeim jövője, annak a névnek a becsülete, melyet én adtam nekik...
Ellankad a legtörekedőbb, és munkát kedvelő érdem is, ha azt örökké porba tapossák. Ahol a hang varázsló édességét nem érzik, az akaratos mesterség visszavonja magát, és vagy a puszta hasadékokban huhog, vagy a varjakkal együtt károg, vagy, a mi legfájdalmasabb, rejtekbe sohajt. És egy ily sohajtás, higyjétek el, égre kiáltó...
Az igazán jó vezetőt az dicséri, ha élete végén az emberek azt hiszik, hogy ők maguk egyedül vitték véghez azt a bizonyos dolgot.