Idézetek a médiáról
A népnek mindig kell valaki, akit gyűlölhessen, és a sajtó mindig kész kiszolgálni ezt az igényt.
A híradós objektíven és egyszerűen fogalmazza meg az adott hírt - nyilván a magyar nyelv szabályainak megfelelően. Nem fűzök hozzá kommentárt, nem teszek hozzá semmilyen gesztust; majd a televízió előtt ülő néző eldönti, hogy az elhangzottakból számára mi igaz, mit fogad el vagy mit nem. A hír feldolgozását rábízzuk a nézőre, nincs cinkos kikacsintás. Én azt gondolom, hogy ez az igazi híradózás.
Az uralkodó közvetítőeszköz szerepének megkérdőjelezésére adott első reakció az elutasítás. Ennek ellenére a média, azon belül is a tipográfia története már bizonyította, hogy minden újfajta közvetítési mód - még ha a köz nyomására is - megtalálja a maga helyét.
- század. Egy kapcsolatnak akkor van vége ténylegesen, amikor egy közösségin megváltozik a státusza.
Jobban szeretem a Facebookot a valódi emberekkel folytatott társalgásnál, mert itt nem kell megvárnom, hogy valaki befejezze a mondandóját, mielőtt valami bárgyú, irreleváns megjegyzést tennék.
A Twitter olyan, mintha a Facebook züllött unokatesója lenne. Olyan ostoba és ribis dolgokat művel, amit a felelősségteljes kuzinja soha.
Akik valami komolyat akarnak írni a Facebookra, szerintem igazán eltalálhatnának legalább egy-két helyesírási és központozási szabályt.
A közösségi oldalak azt az illúziót keltik, hogy sokakkal kapcsolatban állunk, fontosak vagyunk. (...) Elhitetik velünk, hogy mély érzelmi kapcsolatokat ápolhatunk a világhálón, miközben ezekből éppen legfőbb vágyunk, a minőségi kapcsolat, az intimitás hiányzik. Soha nem lehetünk biztosak abban, hogy a leírtak valóban rólunk és nekünk szólnak-e. Netán csak a gép figyelmeztetésére küldtek nekünk szép, szülinapi szóvirágokat?
A mai médiának celebre azért van szüksége, mert közvetett módon reklámhordozásra alkalmas, viselkedésminták közvetítője, öltözködésben, beszédben, életmódban, attitűdökben.
A tömegmédia azt árulja, amire igény van, nem többet és nem kevesebbet, és ha kiderül, hogy másra van már igény, akkor villámgyorsan vált. Embert, arcot, témát, műsortípust. Majdnem úgy, ahogy egy közértben vesszük le, majd tesszük vissza azt a doboz bonbont, ami először vonzó volt, aztán már nem.
Az Információs Korban a magánéletet tényleg a jelszó védi. Még otthon is.
Az internet (...) az eddigi legbiztosabb út az örökkévalóságba.
A szólásszabadság egyik előnye, hogy ugyanazt a témát több nézőpontból is megismerhetjük. Ennek elvileg el kellene gondolkodtatnia az embereket - csakhogy a legtöbben nem akarnak gondolkodni.
Alacsony az ingerküszöb, magasak az árak, Mindenhol az olcsó reklámokkal hipnotizálnak.
A számítógépből nyert információ csak annyira hasznavehető, mint amit betápláltak. Ha a bevitt adat szemét, azzal a gép nem tud csodát művelni, hogy a feldolgozás során valami más legyen belőle: a kimeneten is szemét jelenik meg. Másfelől a pontos, megbízható bemeneti adatokból értékes információ nyerhető. Ugyanígy van velünk is. Ha a gondolatvilágodat az erkölcstelen tévéműsorok szennyével táplálod, az bűnös gondolkodási sémákká válik benned, és az eredmény egy ördögi vágyaknak rabul esett élet lesz.
Facebook
Pinterest